17Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a gyülekezet véneit. (Csel 14,23) 18Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idő alatt, 19Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek; (1Kor 4,11-13;15,32;16,9.2Kor;1,8-9;Csel 21,27.2Kor;11,26) 20Hogy semmitől sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként, (Eféz 3,20;2Tim 1,9.10.1Pét;1,20) 21Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől. (Csel 14,15;26,20.1Thess;1,9.10;Csel 16,31;19,4) 22És most ímé én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám. (Csel 26,6) 23Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik. (Csel 21,4.11) 24De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról. (Fil 2,17; Csel 21,13;Csel 9,15; Gal 1,15.16) 25És most íme én tudom, hogy nem látjátok többé az én orczámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát. (Csel 24,27) 26Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől tiszta vagyok. (Ezék 3,18.19) 27Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát. (Ésa 6,9.10) 28Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. (Tit 2,14.1Pét;1,19;1Pét 5,2.3) 29Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jőnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak. (Mát 7,15) 30Sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják. (Csel 24,27) 31Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szüntem könnyhullatással inteni mindenkit. (Csel 19,8.10.22) 32És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt. (Csel 26,18; Eféz 1,18; Kol 1,12) 33Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam: (1Sám 12,3) 34Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak. (Csel 18,3.1Thess;2,9.2Thess;3,8.1Kor;4,12;9,12.15.2Kor;11,7-9;12,13-18) 35Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni. (2Thess 3,7.9) 36És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe. (Mát 1,1-16; Luk 3,23-31) 37Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt. (Ján 10,36; Csel 13,33) 38Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az ő orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra. (Eféz 3,8)