¹³Ami tehát jó, az vált halálomra? Szó sincs róla! Inkább a bűn, mely, hogy bűn mivoltát megmutassa, azzal okozta halálomat, ami jó, s így a tilalom által bizonyítja szerfölött bűnös voltát.

Az ember belső meghasonlottsága.

¹⁴Tudjuk, hogy a törvény lelki, de én testi lény vagyok, a bűnnek rabja. ¹⁵Magam sem értem mit teszek, mert nem azt teszem, amit szeretnék, (a jót), hanem, amit gyűlölök, (a rosszat). ¹⁶Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, elismerem a törvényről, hogy jó, ¹⁷s így már nem én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn. ¹⁸Tudom ugyanis, hogy a jó nem lakik bennem, vagyis testemben, mert akarni ugyan kész volnék, de arra, hogy a jót meg is tegyem, nem vagyok képes. ¹⁹Hisz nem azt teszem, amit szeretnék, a jót, hanem a rosszat teszem, amit nem akarok. ²⁰Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem is én cselekszem azt, hanem a bennem lakó bűn. ²¹Így tehát erre törvényt találok: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok kész. ²²A belső ember szerint örömömet találom Isten törvényében, ²³de más törvényt tapasztalok tagjaimban: ez küzd értelmem törvénye ellen és a bűn törvényének rabjává tesz, amely tagjaimban van. ²⁴Én szerencsétlen ember! Ki szabadít meg e halált hozó testtől?

KNB SZIT STL BD RUF KG