Keresés a Bibliában

A vihar lecsendesítése.

35Aznap alkonyatkor így szólt hozzájuk: „Evezzünk át a túlsó partra.” 36Erre azok otthagyták a tömeget és magukkal vitték őt, úgy ahogy a bárkában volt. Több bárka kísérte őket. 37Ekkor hatalmas vihar támadt. A hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy az már majdnem megtelt. 38De ő a bárka farában egy vánkoson aludt. Fölkeltették és így szóltak hozzá: „Mester, nem törődöl azzal, hogy elveszünk?” 39Erre fölkelt, parancsolt a szélnek s rászólt a vízre: „Csöndesedjél, némulj el!” Mire a szél elállt és nagy csend lett. 40Aztán hozzájuk fordult: „Mit féltek annyira? Még mindig nem hisztek?” 41Azokat nagy félelem fogta el és kérdezgették egymástól: „Kicsoda ez, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?”

A gerázai megszállott.

5 1Nemsokára átértek a tó túlsó partjára, a gerázaiak földjére. 2Amint kiszállt a bárkából, a sírok felől egy tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. 3A sírboltokban lakott és még láncra verve sem tudták visszatartani. 4Sokszor megbilincselték és láncra verték, de a láncokat eltépte és a bilincseket összetörte. Senki sem bírt vele. 5Éjjel-nappal a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, folyton kiabált és kövekkel ütötte-verte magát. 6Amint messziről meglátta Jézust, odafutott, földre vetette magát előtte, 7és hangosan így kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!” 8Ráparancsolt ugyanis: „Tisztátalan lélek, takarodj ki ebből az emberből.” 9Erre aztán megkérdezte tőle: „Mi a neved?” „Légió a nevem, válaszolta, mert sokan vagyunk”, 10és nagyon kérte, hogy ne űzze el őket arról a vidékről. 11Akkor éppen nagy sertéskonda legelészett ott a hegyoldalban. 12„Küldj minket a sertésekbe” – kérték tőle. 13Beleegyezett. Akkor a tisztátalan lelkek kimentek belőle és megszállták a mintegy kétezer sertést számláló kondát, mire az a hegyoldalról a tóba rohant és vízbe fúlt. 14A kanászok erre elfutottak és elvitték hírét a városba meg a tanyákra, az emberek pedig kijöttek, hogy lássák mi történt. 15Jézushoz érve látták, hogy az, akit az imént még egy légió tartott megszállva, felöltözve, ép ésszel ül ott. Erre megdöbbentek. 16A szemtanúk elmondták nekik, mi történt a megszállottal és a sertésekkel. 17Ezután kérlelték, távozzék el a határukból. 18Amikor bárkába szállt, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. 19Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: „Menj haza a tieidhez és mondd el nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.” 20Az el is ment és Dekapolisz környékén elhíresztelte, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus. Mindenki csodálkozott rajta.

KNB SZIT STL BD RUF KG