Isten örök terveinek könyve.

5 ¹Akkor a trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset pillantottam meg, mely hét pecséttel volt lepecsételve. ²Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki harsány hangon hirdette: „Ki méltó arra, hogy kibontsa a könyvtekercset és feltörje pecsétjeit?” ³De senki sem volt képes rá sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. ⁴Erre keserves sírásra fakadtam, mert senki sem volt méltó rá, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. ⁵A vének egyike így szólt hozzám: „Ne sírj! Nézd, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő nyitja ki a könyvet és töri fel hét pecsétjét.”

A Bárány átveszi a könyvet.

⁶Akkor láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány, mintegy megölve. Hét szarva és hét szeme volt: ezek Istennek az egész földre szétküldött hét szelleme. ⁷Odament és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet. ⁸Amint átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája és tömjénnel telt aranycsészéje volt mindegyiknek: ezek a szentek imádságai. ⁹Új éneket énekeltek: „Méltó vagy (Uram), hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit. Hiszen megöltek, de véreddel népet váltottál meg Istennek minden törzsből, nyelvből, népből, és nemzetből. ¹⁰Istenünk országává és papjaivá tetted őket és uralkodni fognak a földön!” ¹¹Amint néztem, sok angyal szavát hallottam a trón, az élőlények és a vének körül. Számuk meghaladta az ezerszer ezret és a tízezerszer tízezret. ¹²Harsány hangon kiáltottak: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.” ¹³Erre hallottam, hogy minden teremtmény, mely a mennyben, a földön és a föld alatt, a tengeren és a tengerben van, így kiáltott: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké.” ¹⁴A négy élőlény ráfelelte: „Amen”, a (huszonnégy) vén pedig arcra borult és imádta (az örökkön-örökké élőt).

Az első négy pecsét feltörése.

6 ¹Akkor láttam, hogy a Bárány feltöri a hét pecsét közül az elsőt. Erre hallottam, hogy a négy élőlény egyike mennydörgő hangon így kiáltott: „Jöjj (és nézd)!” ²Egy fehér lovat pillantottam meg. A rajta ülőnek kezében íj volt. Koronát nyújtottak neki, és ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson. ³Mikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” ⁴Egy tűzvörös ló vágtatott elő. Lovasa hatalmat kapott, hogy megbontsa a békét a földön, hogy öldököljék egymást az emberek. Hosszú kardja volt. ⁵Mikor a harmadik pecsétet feltörte, hallottam, hogy a harmadik élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” Erre egy fekete lovat pillantottam meg. Lovasának kezében mérleg volt. ⁶A négy élőlény között szózat hallatszott: „Egy mérő gabona egy dénár, három mérő árpa is egy dénár, de az olajban és a borban ne tégy kárt.” ⁷Mikor a negyedik pecsétet feltörte, hallottam a negyedik élőlény szavát: „Jöjj (és nézd)!” ⁸Erre egy fakó lovat láttam. Lovasának halál a neve, nyomában az alvilág járt. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal és éhínséggel, halállal és fenevadakkal öldököljön.

Az ötödik pecsét feltörése.

⁹Mikor az ötödik pecsétet feltörte, láttam az oltár alatt azoknak a lelkét, akiket Isten igéje és tanúságtételük miatt öltek meg. ¹⁰Nagy szóval kiáltották: „Urunk, te szent és igaz, meddig nem tartasz még ítéletet és nem állsz bosszút vérünkért a föld lakóin?” ¹¹Erre mindegyiküknek hosszú fehér ruhát adtak és azt mondták nekik, maradjanak nyugodtan még egy rövid ideig, amíg betelik bajtársaik és testvéreik száma, akiket meg fognak ölni, akárcsak őket.

A hatodik pecsét feltörése.

¹²Mikor a hatodik pecsétet feltörte, láttam, hogy nagy földrengés támad. A nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák és az egész hold olyan, mint a vér. ¹³Az ég csillagai a földre hulltak, mint ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, ha erős szél rázza. ¹⁴Az ég eltűnt, mint egy felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről. ¹⁵A föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, minden rabszolga és szabad hegyi barlangokba és sziklák közé rejtőztek. ¹⁶Így kiáltottak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülőnek színe elől és a Bárány haragja elől! ¹⁷Eljött haragjuk nagy napja: ugyan ki tudna helytállni?”

KNB SZIT STL BD RUF KG