10Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: »Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?« 11Ő ezt válaszolta nekik: »Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg. 12Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. 13Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek.
14Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta:
‘Hallván hallotok majd, de nem értetek,
és nézvén néztek, de nem láttok.
15Mert elhízott a szíve e népnek,
a fülükkel nehezen hallanak,
a szemüket pedig behunyták,
nehogy lássanak a szemükkel,
halljanak a fülükkel,
értsenek a szívükkel;
nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket’
18Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde: 19Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett. 20A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel, 21de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik. 22A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz. 23A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.«
Jegyzetek
13,13 Amikor tanított, Jézusnak biztosan nem az volt a célja, hogy ne értsék meg; ez esetben elég lett volna, ha meg sem szólal. Mivel azonban félő volt, hogy félreértik, olyan szavakat használt, amelyek az igazságot csak sejteni engedték. Így azok, akik egészen meg akarták érteni őt, megkérdezhették, és ő nyíltan elmondta nekik az igazságot; azok viszont, akik rosszakaratúan hallgatták őt, nem kérdezték szavainak értelmét, és megmaradtak vakságukban.