Keresés a Bibliában

13 1Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett. 2Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt.
3Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: »Íme, kiment a magvető vetni. 4Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették. 5Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben. 6De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak. 7Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket. 8Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat. 9Akinek van füle, hallja meg!«
10Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: »Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?« 11Ő ezt válaszolta nekik: »Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg. 12Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. 13Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek.

14Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta:
‘Hallván hallotok majd, de nem értetek,
és nézvén néztek, de nem láttok.

15a fülükkel nehezen hallanak,
a szemüket pedig behunyták,
nehogy lássanak a szemükkel,
halljanak a fülükkel,
értsenek a szívükkel;
nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket’

.

16A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall. 17Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.
18Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde: 19Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett. 20A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel, 21de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik. 22A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz. 23A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.«
24Más példabeszédet is mondott nekik: »Hasonlít a mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe. 25Amíg aludtak az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment. 26Amikor kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is. 27Odamentek a szolgák a gazdához és azt mondták neki: ‘Uram! Ugye, te jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?’ 28Azt felelte nekik: ‘Ellenséges ember cselekedte ezt.’ A szolgák erre megkérdezték tőle: ‘Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?’ 29Ő azonban azt felelte: ‘Nem, nehogy a konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is. 30Hagyjátok együtt felnőni mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Gyűjtsétek először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig gyűjtsétek össze a magtáramba.’«
31Egy másik példabeszédet is mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és elvetett a szántóföldjébe. 32Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és az ágai közt fészkelnek«.
33Azután egy másik példabeszédet mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony megfogott, és belekeverte három merőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész.«
34Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd nélkül semmit sem mondott nekik,

35hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
»Példabeszédekre nyitom ajkamat,
kijelentem
a világ alapítása óta
elrejtett dolgokat«
.

36Akkor elbocsátotta a tömeget és hazament. Tanítványai odamentek hozzá és azt mondták: »Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a szántóföldben lévő konkolyról!« 37Ő azt felelte nekik: »Aki a jó magot veti, az az Emberfia. 38A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. 39Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. 40Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is: 41az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek az ő országában minden botrányt, és azokat, akik gonoszságot cselekszenek, 42és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás. 43Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!
44Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.
45Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. 46Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt.
47Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott. 48Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. 49Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól 50és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.
51Megértettétek mindezeket?« Azt felelték neki: »Igen.« 52Ő pedig azt mondta nekik: »Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.«
53Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a példabeszédeket, eltávozott onnan.
54Azután elment a saját falujába, és tanította őket a zsinagógájukban, úgy, hogy elcsodálkoztak rajta: »Honnan van ennek ilyen bölcsessége és a csodái? 55Nem az ács fia ez? Anyját nem Máriának hívják, és a testvérei nem Jakab, József, Simon és Júdás? 56Nincs itt nálunk minden nővére? Honnan vette hát mindezt?« 57És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában és a saját házában.« 58Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

13,3 Példabeszéd vagy parabola: olyan elbeszélés, amely hétköznapi dolgok ill. események elmondásával valójában mélyebb igazságokról beszél. A magvetőről szóló példabeszéd tanítása az, hogy az evangélium hirdetésének sorsa és gyümölcse nagy mértékben függ a hallgatók személyes hozzáállásától.

13,13 Amikor tanított, Jézusnak biztosan nem az volt a célja, hogy ne értsék meg; ez esetben elég lett volna, ha meg sem szólal. Mivel azonban félő volt, hogy félreértik, olyan szavakat használt, amelyek az igazságot csak sejteni engedték. Így azok, akik egészen meg akarták érteni őt, megkérdezhették, és ő nyíltan elmondta nekik az igazságot; azok viszont, akik rosszakaratúan hallgatták őt, nem kérdezték szavainak értelmét, és megmaradtak vakságukban.

13,25 Ez a példabeszéd azt tanítja, hogy az Egyházba is beférkőznek a gonoszok. A keresztény igazságok mellé az ellenség elhinti a tévtanítók és az igazság tagadóinak tévedéseit.

Előző fejezet Következő fejezet