3
*A béna meggyógyítása szombaton1Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy elszáradt kezű ember.
2Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádolhassák őt.
3Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: „Állj középre!”
4Aztán megkérdezte tőlük: „Szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?” Azok csak hallgattak.
5Ő erre haragosan végignézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.
6A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy mi módon okozhatnák vesztét.
   *Gyógyítások, démonűzések7Jézus pedig tanítványaival együtt elment a tengerhez. Nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából,
8Jeruzsálemből, Idúmeából. Sőt, a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, mert hallották, hogy miket művelt.
9Tanítványaitól azt kérte, hogy egy bárka álljon készen számára a tömeg miatt, hogy ne szorongassák őt.
10Mivel azonban sokakat meggyógyított, mindazok, akik valami betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérinthessék.
11A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak:
12„Te vagy az Isten Fia.” Ő azonban keményen rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét.
   *A tizenkettő kiválasztása13Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá.
14Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket igét hirdetni.
15Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket.
*16Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta;
17ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el;
18és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont,
19és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt.
   Jézus igazi családja20Amint hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek.
21Hozzátartozói is hallottak tetteiről. Elmentek, hogy erővel hazavigyék őt. Azt mondták ugyanis róla: „Megháborodott.”
   *22Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt állították, hogy Belzebub szállta meg, és a gonosz lelkek fejedelme által űzi ki a gonosz lelkeket.
23Ekkor magához hívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: „Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt?
24Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn.
25És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn.
26Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van.
27Senki nem mehet be az erős ember házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erős embert, és akkor majd kirabolja a házát.
*28Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak;
29de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek terheli.”
30Mert azt mondták: „Tisztátalan lélek van benne.”
   *31Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki és hívták őt.
32A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: „Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!”
33Ő így felelt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?”
34Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: „Íme, az én anyám és testvéreim.
35Mert aki Isten akaratát cselekszi, az nekem testvérem, nővérem és anyám.”