A Zsoltárok könyve

21 (20). ZSOLTÁR. HÁLAÉNEK A KIRÁLYÉRT 21 ¹(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.)
²Hatalmadnak örül, Uram, a király,
és segítséged láttán hangosan ujjong.
³Teljesítetted szívének kívánságát,
nem tagadtad meg tőle ajkának kérését.
⁴Eléje siettél üdvözítő áldással,
s fejére színarany koronát helyeztél.
⁵Életet kért tőled, s te megadtad neki
a napok teljességét mindörökre.
⁶Segítségeddel nagy lett a hírneve,
fönséggel és dicsőséggel övezted.
⁷Áldássá tetted őt minden időkre,
s színed előtt örömmel töltötted el.
⁸Hiszen a király az Úrban bizakodik,
a Magasságbeli kegyelmének erejéből
nem fog meginogni.
⁹Emeld föl a kezed elleneid ellen,
s akik gyűlölnek, azokra sújtson le jobbod!
¹⁰Égjenek, mint a kemence tüzében
azon a napon, amelyen arcod megjelenik!
Semmisítse meg őket az Úr haragjában,
eméssze meg őket a tűz!
¹¹Töröld el nemzetségüket a földről,
s ivadékukat az emberek fiai közül!
¹²Bár rosszat forralnak
és cselt szőnek ellened,
győzni sohasem fognak.
¹³Hiszen te mind megfutamítod őket,
s nyilaikat arcukba vezényled.
¹⁴Kelj fel, uram, erőddel,
s mi majd ünnepi éneket zengünk
hatalmadról!