A Zsoltárok könyve

115. ZSOLTÁR (113 B) 115 *Izrael Istene – a népek istenei¹Ne nekünk, Uram, ne nekünk,
hanem a te nevednek adj dicsőséget,
²irgalmad és hűséged szerint.
Miért mondják a nemzetek:
„Hol van az ő Istenük?”
³Hisz a mi Istenünk az égben van,
mindent megtesz, amit csak akar.
*⁴A nemzetek bálványai ezüstből és aranyból vannak,
emberi kéz alkotásai.
⁵Van szájuk, de nem beszélnek,
van szemük, de nem látnak.
⁶Van fülük, de nem hallanak,
van orruk, de nem szagolnak.
⁷Van kezük, de nem tapintanak,
van lábuk, de nem járnak,
torkukkal nem kiáltanak.
⁸Legyenek hozzájuk hasonlók a készítőik,
és mindazok, akik bíznak bennük!
*⁹Izrael háza, bízzál az Úrban!
Segítőjük és a védőpajzsuk ő!
¹⁰Áron háza, bízzál az Úrban!
Segítőjük és a védőpajzsuk ő!
¹¹Istenfélők, az Úrban bízzatok!
Segítőjük és a védőpajzsuk ő!
¹²Megemlékezik rólunk az Úr,
és áldását adja ránk.
Áldását adja Izrael házára,
áldását adja Áron házára.
¹³Áldását adja mindazokra, akik az Urat félik,
kicsinyekre és nagyokra egyaránt.
¹⁴Sokasítson meg titeket az Úr,
titeket és fiaitokat.
¹⁵Áldjon meg az Úr titeket,
aki az eget és a földet alkotta.
¹⁶Az ég az Úr ege,
de a földet az emberek fiainak adta.
¹⁷Nem a holtak dicsérnek téged, Uram,
és senki azok közül, akik leszálltak a némaság honába,
¹⁸hanem mi, akik élünk, dicsérjük az Urat,
most és mindörökké.