66
*A végidő bemutatása1Így szól az Úr:
„Az ég az én trónusom,
és a föld lábam zsámolya.
Milyen ház az, melyet nekem építhetnétek,
és melyik hely az én nyugvóhelyem?
2Mindezeket az én kezem alkotta,
így lettek mindezek – mondja az Úr.
Arra tekintek, aki szegény,
aki megtört lelkű, és rettegi szavaimat.
*3Aki levágja a bikát, embert is öl;
aki feláldozza a juhot, kutyának is nyakát szegi;
aki ételáldozatot mutat be, disznóvért is áldoz;
aki tömjént éget, a bálványt is áldja.
Ők a maguk útjait választották,
és undokságaikban gyönyörködik lelkük.
4Én is az ő megcsúfolásukat választom,
és amitől félnek, elhozom rájuk;
mert kiáltottam, de nem volt, aki válaszoljon,
szóltam, de nem hallották meg;
azt tették, ami rossz a szememben,
és ami nem tetszik nekem, azt választották.”
*5Halljátok az Úr szavát,
ti, akik megremegtek szavára!
Azt mondják testvéreitek, akik gyűlölnek titeket,
és kitaszítanak benneteket nevemért:
„Mutassa meg dicsőségét az Úr,
hadd lássuk örömötöket!”
De ők szégyent fognak vallani.
6Zúgás hangzik a városból,
hang a templomból;
az Úr hangja, aki megfizet,
viszonzásul ellenségeinek.
7Mielőtt vajúdott volna, már szült is;
mielőtt a fájdalom rájött volna,
fiúgyermeket hozott világra.
8Ki hallott ilyet?
Ki látott ehhez hasonlót?
Vajon egy országért egy napig tart a vajúdás?
Vagy születik-e nemzet egyszerre?
Hiszen alig vajúdott Sion,
és már meg is szülte fiait.
9„Vajon én, aki megnyitom a méhet,
ne engedjek szülni is? – mondja az Úr.
Vagy én, aki szülni engedek,
zárjam be a méhet?” – mondja a te Istened.
10Örüljetek Jeruzsálemmel, és ujjongjatok benne,
mind, akik szeretitek őt!
Örüljetek és vigadjatok vele,
mind, akik gyászoltatok miatta.
11Táplálkozzatok tejével, lakjatok jól
vigasztalása keblén,
és teljetek el gyönyörrel
dicsőségének emlőjén!
12Mert így szól az Úr:
„Íme, én kiárasztom rá a békességet mint folyamot,
és mint megáradt patakot, a nemzetek gazdagságát.
Tejjel táplálkoztok majd,
ölben hordoznak, és térden ringatnak titeket.
13Mint akit az anyja vigasztal,
úgy vigasztallak meg én is titeket,
Jeruzsálemben találtok vigasztalást.
14Meglátjátok, és örül majd szívetek,
csontjaitok pedig, mint a fű, sarjadoznak.
Megismerik akkor az Úr karját az ő szolgái,
és haragja megnyilvánul ellenségein.
15Mert íme, az Úr tűzben jön el,
és mint a forgószél, olyanok szekerei;
hogy viszonzásul izzásban eressze ki haragját,
és fenyegetését tűz lángjában.
16Mert az Úr a tűzben ítélkezik,
s kardja által minden test fölött;
és sokan lesznek, akiket megöl az Úr.
17Akik megszentelik és megtisztítják magukat
a kertekben, egy középen álló mögött;
akik megeszik a disznóhúst,
az undokságot és az egeret,
együtt megsemmisülnek,
– mondja az Úr.
*18Én azonban ismerem tetteiket és gondolataikat. Eljövök, hogy összegyűjtsek minden nemzetet és nyelvet. Eljönnek majd, és meglátják dicsőségemet.
19Jelet helyezek el köztük, és akik közülük megmenekültek, azokat elküldöm a nemzetekhez: Tarzisz, Put és Lud, Mesek és Ros, Tubál és Jáván népéhez; a távoli szigetekre, amelyek nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet. Hirdetik majd dicsőségemet a nemzetek között.
20Visszahozzák valamennyi testvéreteket az összes nemzet közül ajándékul az Úrnak, lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az Úr –, úgy, ahogy Izrael fiai hozzák az ajándékot tiszta edényben az Úr házába.
21És közülük is választok majd papokat és levitákat, – mondja az Úr.
22Mert ahogyan az új ég és az új föld,
amelyet én alkotok,
fennmarad színem előtt, – mondja az Úr –,
úgy marad fenn a ti ivadékotok és nevetek.
23Ez történik majd:
újholdról újholdra és szombatról szombatra
eljön minden ember,
hogy leboruljon színem előtt, – mondja az Úr.
*24És amikor kimennek,
látják majd azoknak az embereknek a holttestét,
akik elpártoltak tőlem;
mert férgük nem pusztul el,
és tüzük nem alszik ki,
s iszonyattá lesznek minden ember számára.”