Az Apostolok Cselekedetei

ELŐSZÓ: 1,1-3 1 ¹Az első könyvet arról írtam, kedves Teofil, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen ²addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által megbízást adott apostolainak, akiket kiválasztott. ³Kínszenvedése után számos csalhatatlan jellel bizonyította be számukra, hogy él: negyven napon át megjelent nekik, és Isten országáról beszélt.
   A Feltámadott utolsó rendelkezései⁴Amikor együtt étkezett velük, meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére, amelyről, – úgymond – tőlem hallottatok: ⁵„János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.”
   ⁶Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: „Uram, talán most fogod helyreállítani Izrael országát?” ⁷Ő azonban azt mondta nekik: „Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek a korszakokat vagy az időpontokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg. ⁸Amikor azonban leszáll rátok a Szentlélek, erőt kaptok és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.”
   Jézus mennybemenetele⁹Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el a szemük elől. ¹⁰Miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. ¹¹Így szóltak: „Galileai férfiak, miért álltok égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki felvétetett tőletek a mennybe, úgy jön el újra, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.”
   Az imádkozó közösség¹²Ekkor visszatértek Jeruzsálembe a hegyről, amelyet Olajfák hegyének hívnak, s amely Jeruzsálem mellett egy szombatnapi járásra van. *¹³Amikor beértek, felmentek a felső terembe, ahol időzni szoktak: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, és Simon, a buzgó, végül Júdás, Jakab fia. ¹⁴Ezek mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az imádságban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és rokonaival együtt.
   *Mátyás apostollá választása¹⁵Azokban a napokban felállt Péter a testvérek között – mintegy százhúsz emberből álló sokaság volt együtt –, és így szólt: ¹⁶„Férfiak, testvérek! Be kell teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek megjövendölt Dávid szája által Júdásról, azoknak vezetőjéről, akik elfogták Jézust. ¹⁷Ő közénk tartozott és részes volt ebben a szolgálatban. ¹⁸Telket szerzett azonban a gonoszság bérén, azután felakasztotta magát, kettérepedt és minden bele kiomlott. ¹⁹Erről tudomást szerzett Jeruzsálem minden lakója, úgyhogy azt a telket az ő nyelvükön Hakeldamának, azaz Vérmezőnek hívják. ²⁰Meg van ugyanis írva a Zsoltárok könyvében:

»Lakóhelyük váljék pusztasággá,
s ne legyen, aki benne lakik,« (Zsolt 69,26) 
és: »Elöljárói tisztségét kapja meg más.« (Zsolt 109,8) 

   ²¹Ennélfogva szükséges, hogy azok közül a férfiak közül, akik együtt voltak velünk minden időben, amikor az Úr Jézus közöttünk járt-kelt, ²²kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvétetett tőlünk, ezek közül valaki velünk együtt az ő feltámadásának tanúja legyen.”
   ²³Kijelöltek tehát kettőt: Józsefet, akit Barzabásnak, melléknevén Jusztusznak hívtak, és Mátyást. ²⁴Majd így imádkoztak: „Urunk, aki mindenkinek a szívét ismered, mutasd meg a kettő közül az egyiket, akit kiválasztottál, ²⁵hogy átvegye ennek a szolgálatnak és apostoli hivatásnak a helyét, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, és eltávozott az őt illető helyre.” ²⁶Azután sorsot vetettek rájuk, és a sors Mátyásra esett, akit a tizenegy apostol közé soroltak.