Károli Gáspár revideált fordítása 1908-ból.

Zsoltárok könyve

4 1Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.• Zsolt. 31,11.  
2Mikor kiáltok, • hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!• Zsolt. 5,2.  

   3Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.• Zsolt. 51,6.  † Jób 31,33.  Péld. 28,13.  1Ján. 1,9.  

   4Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott • az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!• Zsolt. 2,6.  1Sám. 13,14.  16,1.  13.  

   5Haragudjatok, • de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.• Eféz. 4,26.  

   6Igazságnak • áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.• Zsolt. 51,21.  

   7Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk • arczodnak világosságát, oh Uram!• 4Móz. 6,24-26.  

   8Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.• Péld. 13,21.  † Ésa. 40,31.  

   9Békességben • fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.• Zsolt. 3,6.