Zsoltárok könyve

35 ¹Dávidé.
Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.• 1Sám. 20,31.  32.  
   ²Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.• Zsolt. 7,4-7.  35,23.  
   ³Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.• Zsolt. 56,8.  
   ⁴Szégyen, • gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.• Jer. 17,18.  Zsolt. 40,15.  70,3.  
   ⁵Legyenek olyanok, mint a polyva a • szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.• Zsolt. 6,4.  Jób 21,18.  
   ⁶Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.• Zsolt. 2,4.  
   ⁷Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
   ⁸Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.• Zsolt. 54,9.  1Sám. 20,15.  26,10.  31,2.  
   ⁹Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve • szabadításában.• Zsolt. 18,1.  2.  
   ¹⁰Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a • nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.• Zsolt. 18,8.  
   ¹¹Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a • miről nem tudok.• Zsolt. 55,4.  
   ¹²Jóért • roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.• Zsolt. 38,21.  41,10.  
   ¹³Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
   ¹⁴Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:• Zsolt. 5,4.  
   ¹⁵Ők pedig • örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,• Jób 30,12-14.  
   ¹⁶Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
   ¹⁷Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg • lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.• Zsolt. 22,21.  
   ¹⁸Dicsérlek • a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.• Zsolt. 40,10.  
   ¹⁹Ne örüljenek • rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim † se hunyorgassanak rám.• vers 15.  † Zsolt. 41,8.  9.  Péld. 6,13.  
   ²⁰Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.• 1Sám. 31,1-6.  
   ²¹Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta • a szemünk.• Zsolt. 41,8.  9.  
   ²²Láttad, oh • Uram - ne hallgass, oh † Uram; ne légy távol tőlem!• vers 25.  † Zsolt. 83,1.  3.  
   ²³Serkenj föl, • ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.• Zsolt. 44,24.  
   ²⁴Ítélj meg engem a • te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!• Zsolt. 26,1.  9.  
   ²⁵Ne mondhassák szívökben: Örülj mi • lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!• vers 22.  Zsolt. 41,6.  9.  
   ²⁶Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.• 1Krón. 18,13.  
   ²⁷Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.• Zsolt. 18,30.  
   ²⁸Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.• vers 5.  1Sám. 31,1-6.