36
1Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.• 2Sám. 10,12.  13.  
2A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;
   3Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.• Zsolt. 5,2.  
   4Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.
   5Hiábavalóságot • gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.• Mik. 2,1.  
   6Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!• Zsolt. 36,8.  
   7Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint • a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!• Róm. 11,33.  
   8Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak • árnyékába menekülnek.• Zsolt. 57,2.  
   9Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.• 2Sám. 7,26.  Zsolt. 57,4.  89,24.  25.  
   10Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod • által látunk világosságot.• Ján. 1,4.  9.  10.  
   11Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.• 1Krón. 16,41.  
   12Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.• 2Sám. 8,14.  
   13Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!