Józsué könyve

6 ¹Jérikhó pedig be- és elzárkózott vala az Izráel fiai miatt, se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki.
²És monda az Úr Józsuénak: Lásd! kezedbe adtam • Jérikhót és királyát a sereg vitézeivel együtt.• rész 8,1.  
   ³Azért járjátok körül a várost mind ti hadakozó emberek, megkerülvén egyszer a várost. Így cselekedjél hat napon át.
   ⁴És hét pap hordozzon hét • kos-szarvból való kürtöt a láda előtt; a hetedik napon azonban hétszer kerüljétek meg a várost, a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel.• 3Móz. 25,9.  
   ⁵És ha majd belefúnak a kos-szarvba, mihelyt meghalljátok a kürtnek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kőfala magától, és felmegy arra a nép, kiki az előtte való helyen.
   ⁶Előhívá azért Józsué, a Nún fia, a papokat és monda nékik: Vegyétek fel a frigyládát, • hét pap pedig vigyen hét kos-szarvból való kürtöt az Úr ládája előtt.• rész 3,15.  
   ⁷A népnek pedig monda: Menjetek el, és kerüljétek meg a várost, a fegyveresek pedig menjenek az Úr ládája előtt.
   ⁸És úgy lőn, a mint mondotta vala Józsué a népnek. A hét pap ugyanis, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr előtt megy vala, és kürtölt vala a kürtökkel, az Úrnak frigyládája pedig utánok megy vala.
   ⁹A fegyveresek pedig előttök mennek vala a kürtölő papoknak, és a köznép követi vala a ládát, menvén és kürtölvén kürtökkel.
   ¹⁰A népnek pedig parancsolt vala Józsué, mondván: Ne kiáltsatok, hangotokat se hallassátok, és szó se jőjjön ki szátokból addig a napig, a míg azt mondom néktek: Kiáltsatok; és akkor kiáltsatok.
   ¹¹Körüljárák azért az Úrnak ládájával a várost, egyszer megkerülvén; azután visszatérének a táborba, és az éjszakát a táborban tölték.
   ¹²Józsué pedig felkele • jó reggel, és felvevék a papok az Úrnak ládáját.• rész 3,1.  7.  16.  
   ¹³És a hét pap, a kik a kos-szarvból való hét kürtöt vivék, az Úr ládája előtt megy vala folyton, és kürtöl vala a kürtökkel, a fegyveresek pedig előttök mennek vala, és a köznép követi az Úrnak ládáját, menvén és kürtökkel kürtölvén.
   ¹⁴A második napon is egyszer kerülék meg a várost, azután visszatérének a táborba. Így cselekedének hat napon át.
   ¹⁵És lőn a hetedik napon, hogy felkelének, mihelyt a hajnal feljöve, és megkerülék a várost a szokott módon hétszer; csak ezen a napon kerülék meg a várost hétszer.
   ¹⁶És lőn, hogy a hetedik forduláskor kürtölnek vala a papok a kürtökkel, Józsué pedig monda a népnek: Kiáltsatok, mert néktek adta az Úr a várost!
   ¹⁷És legyen a város maga, és minden, a mi benne van, teljesen az Úrnak szentelve; csak a parázna Ráháb maradjon életben, ő • és mindazok, a kik vele vannak a házban, mert elrejtette a követeket, a kiket küldöttünk volt.• rész 2,12-14.  Zsid. 11,31.  
   ¹⁸Mindazáltal ti óvjátok meg magatokat a teljesen Istennek • szentelt dolgoktól, hogy miután néki szentelitek, el ne vegyetek a teljesen néki szentelt dolgokból, hogy Izráel táborát átkozottá ne tegyétek, és bajba ne keverjétek azt.• 3Móz. 27,28.  4Móz. 18,14.  
   ¹⁹Hanem mivel minden ezüst- és arany-, meg réz- és vasedény az Úrnak van szentelve, • az Úrnak kincse közé jusson.• 4Móz. 31,51.  52.  54.  Mik. 4,13.  
   ²⁰Kiálta azért a nép, mihelyt kürtölének a kürtökkel. Lőn ugyanis, a mint meghallá a nép a kürtnek szavát, kiálta a nép nagy kiáltással, és leszakada a kőfal • magától, és felméne a nép a városba, kiki az előtte való helyen, † és bevevék a várost.• vers 5.  Zsid. 11,30.  † vers 7.  
   ²¹És teljesen kipusztítának • mindent, a mi csak vala a városban, a férfitól az asszonyig, a gyermektől az öregig, sőt az ökörig, juhig és a szamárig, fegyver élivel.• 5Móz. 7,1.  2.  1Sám. 15,3.  
   ²²A két férfiúnak pedig, a kik megkémlelték vala a földet, monda Józsué: Menjetek be a parázna asszonynak házába • és hozzátok ki onnét az asszonyt és mindazt, a mije van, a miképen megesküdtetek néki.• rész 2,14.  Zsid. 11,31.  
   ²³Bemenének azért a kémlő ifjak, és kihozák • Ráhábot, és az ő atyját, anyját és az ő atyjafiait, és mindazt, a mije vala, és minden cselédjét is kihozák, és helyezék őket Izráel táborán kivül.• vers 17.  
   ²⁴A várost pedig megégeték tűzzel, és mind azt, a mi benne vala; csakis az ezüstöt és aranyat és a réz- és vasedényeket rakták az Úr házának kincsei • közé.• vers 19.  
   ²⁵A parázna Ráhábot • pedig, és az ő atyjának háznépét és mindenét, a mije vala, élni hagyta vala † Józsué, és ott lakik az Izráel között mind e mai napig; mert elrejtette vala a követeket, a kiket küldött volt Józsué, hogy kikémleljék Jérikhót.• vers 32.  Jak. 2,25.  † Bir. 1,25.  
   ²⁶És átkot szóla Józsué azon a napon, mondván: Átkozott legyen az Úr előtt az a férfiú, a ki felkél, hogy megépítse • e várost, Jérikhót! Az ő első szülöttjére rakja le annak alapját s legifjabb fiára állítsa fel annak kapuit!• 1Kir. 16,34.  
   ²⁷És vala az Úr Józsuéval, és lőn híre az egész földön.