Jób könyve

12 ¹Felele erre Jób, és monda:
²Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
   ³Nékem is van • annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?• rész 13,2.  
   ⁴Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, • a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!• Péld. 14,2.  
   ⁵A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek • lábok roskadoz.• Zsolt. 38,17.  
   ⁶A kóborlók sátrai • csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.• Zsolt. 73,3-12.  
   ⁷Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.• vers 10.  23.  
   ⁸Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.• vers 9.  23.  
   ⁹Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?• vers 12-14.  
   ¹⁰A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
   ¹¹Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
   ¹²A vén emberekben • van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?• rész 15,9.  10.  33,7.  8.  
   ¹³Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
   ¹⁴Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja • az ajtót, nem nyílik föl az.• Jel. 3,7.  
   ¹⁵Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
   ¹⁶Ő nála van • az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.• rész 9,4.  
   ¹⁷A tanácsadókat fogságra viszi, és • a birákat megbolondítja.• Ésa. 19,11.  12.  1Kor. 1,19.  
   ¹⁸A királyok bilincseit feloldja, és övet köt • derekukra.• Dán. 2,21.  4,30-33.  
   ¹⁹A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
   ²⁰Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi • a tanácsot.• vers 17.  
   ²¹Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.• vers 9.  10.  
   ²²Feltárja a sötétségből • a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.• Dán. 2,22.  1Kor. 4,5.  
   ²³Nemzeteket növel fel, • azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.• Zsolt. 107,38.  
   ²⁴Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, • és úttalan pusztában bujdostatja őket.• vers 19.  Zsolt. 107,40.  
   ²⁵És világtalan setétben tapogatóznak, • és tántorognak, mint a részeg.• rész 5,13.  14.