Vala Úz földén egy ember, a kinek Jób vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő vala és bűn-gyűlölő.
Lőn pedig, hogy egy napon eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt. Eljöve a Sátán • is közöttök, hogy udvaroljon az Úr előtt.
Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá • az ő napját.
És felele a témáni Elifáz, és monda:
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Jób pedig felele, és monda:
Nem rabszolga élete • van-é az embernek a földön, és az ő napjai nem olyanok-é, † mint a béresnek napjai?
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
Felele pedig Jób, és monda:
Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében.
Felele a Naamából való Czófár, és monda:
Felele erre Jób, és monda:
Ímé, mindezeket • látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Az asszonytól született ember rövid életű • és háborúságokkal † bővelkedő.
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő • patvarkodásuk között virraszt.
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!
Felele pedig a Sukhból való Bildád, és monda:
Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
Most pedig nevetnek • rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
Szövetségre léptem szemeimmel, • és hajadonra mit sem ügyeltem.
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
És szóla Elihu, és monda:
Tovább is felele Elihu, és monda:
És folytatá Elihu, és monda:
Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Majd felele az Úr • Jóbnak a forgószélből és monda:
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök • éhségét kielégíted-é;
Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
Jób pedig felele az Úrnak, és monda: