132
1Dávid éneke a fölmenetekre. Ime mely jó és mely gyönyörűséges az atyafiaknak együtt lakniok.
2Mint főn a kenet, mely lefoly a szakállra, Áron szakállára, mely lefoly ruhája szélére;
3mint a Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére. Mert oda rendel az Úr áldást és életet mindörökké.