Szt. Máté evangélioma

8 ¹Mikor pedig lejött a hegyről, nagy sereg követé őt;
²és íme egy poklos jövén, imádá őt, mondván: Uram! ha akarod, megtisztíthatsz engem.Márk 1,40  ³És Jézus kinyujtván kezét, illeté őt, mondván: Akarom, tisztúlj meg. És azonnal megtisztúla az ő poklossága.
   ⁴És mondá neki Jézus: Meglásd, ezt senkinek se mondd; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és áldozd föl az ajándékot, melyet Mózes parancsolt bizonyságúl nekik.
   ⁵Mikor pedig bement Kafarnaumba, egy százados méne hozzája, kérvén őtLuk. 7,1  ⁶és mondván: Uram! szolgám házamban fekszik inaszakadtan, és gonoszúl gyötrődik.
   ⁷És mondá neki Jézus: Én elmegyek, és meggyógyítom őt.
   ⁸És felelvén a százados, mondá: Uram! nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jőj, hanem csak egy szóval mondjad, és meggyógyúl az én szolgám.Luk. 7,6  ⁹Mert én is hatalom alatt való ember vagyok, vitézek lévén alattam; s ha mondom ennek: Menj el, elmegyen; és a másiknak: Jöszte, s eljő; és szolgámnak: Cselekedd ezt, és megcselekszi.
   ¹⁰Hallván pedig ezt Jézus, csodálkozék, és mondá követőinek: Bizony mondom nektek, nem találtam ennyi hitet Izraelben.
   ¹¹Mondom pedig nektek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal mennyeknek országában;Malak. 1,11  ¹²az ország fiai pedig kivettetnek a külső setétségre; ott leszen sírás és fogak csikorgatása.
   ¹³És mondá Jézus a századosnak; Menj el, és a mint hittél, úgy legyen neked. És meggyógyúla a szolga azon órában.
   ¹⁴És mikor Jézus Péter házába jött, látá az ő napát, hogy hideglelésben fekszik.
   ¹⁵És illeté kezét, és elhagyá őt a hideglelés; és fölkelvén, szolgála neki.
   ¹⁶Estve pedig hozzája sok ördöngöst hozának, és kiűzé a lelkeket igéjével, és minden beteget meggyógyíta;Márk 1,32  ¹⁷hogy beteljesedjék, a mit Izaiás próféta szólott, mondván: Ő vette el erőtlenségeinket, és hordozta betegségeinket.Péter I. 2,24  ¹⁸Látván pedig Jézus körűle a sok népet, meghagyá, hogy a tengeren túl menjenek.
   ¹⁹És hozzá járúlván egy irástudó, mondá neki: Mester! követlek téged, akárhova mégy.
   ²⁰És mondá neki Jézus: A rókáknak barlangjaik vannak, és az égi madaraknak fészkeik: az ember fiának pedig nincs, hova fejét lehajtsa.Luk. 9,58  ²¹Más pedig tanítványi közől mondá neki: Uram! engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és atyámat eltemessem.
   ²²Jézus pedig mondá neki: Kövess engem, és hagyd a holtaknak eltemetni halottjaikat.
   ²³És ő bemenvén a hajóba, követék őt tanítványai.Márk 4,36 Luk. 8,22  ²⁴És íme nagy háborgás lőn a tengeren, úgy, hogy a hajócska elboríttaték a haboktól; ő pedig aluszik vala.
   ²⁵És hozzá járúlván tanítványi, felkölték őt, mondván: Uram! szabadíts meg minket, elveszünk.
   ²⁶És mondá nekik Jézus: Mit féltek? kicsinyhitűek! Akkor fölkelvén, parancsola a szeleknek és tengernek, és nagy csendesség lőn.
   ²⁷Az emberek pedig csodálkozának, mondván: Kicsoda ez, hogy a szelek és tenger engedelmeskednek neki?
   ²⁸És mikor a tengeren átment a gerazenusok tartományába, két ördöngös futa eléje, a sírboltokból jövén ki, oly igen dühösek, hogy senki sem mehetett el azon az úton.Márk 5,1 Luk. 8,26  ²⁹És íme kiáltának, mondván: Mi közünk veled? Jézus, Istennek Fia! Idő előtt jöttél ide minket gyötörni?
   ³⁰Nem messze tőlök pedig nagy sertés nyáj vala legelőn.Márk 5,11 Luk. 8,32  ³¹Az ördögök tehát kérék őt, mondván: Ha kiűzesz bennünket, hagyj minket a sertésnyájba szállani.
   ³²És mondá nekik: Eredjetek. Azok pedig kimenvén, a sertésekbe szállának; és ime az egész nyáj a tengerbe rohana, és a vízbe veszének.
   ³³A pásztorok pedig elfutának, és a városba menvén, mindent megjelentének azok felől is, kikben az ördögök voltak.
   ³⁴És ime az egész város eléje méne Jézusnak, és látván őt, kérék, hogy távozzék el határaikból.Márk 5,17 Luk. 8,37