Szt. Lukács evangélioma

23 ¹És fölkelvén azok egész sokasága, Pilátushoz vivék őt.Máté 27,2 Márk 15,1 Ján. 18,28  ²Kezdék pedig őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez felforgatja nemzetünket, és megtiltja adót adni a császárnak, és magát Krisztus-királynak mondja.Máté 22,21 Márk 12,17  ³Pilátus pedig kérdezé őt, mondván: Te vagy-e a zsidók királya? Ő pedig felelvén, mondá: Te mondod.Máté 27,11 Márk 15,2 Ján. 18,33  ⁴Mondá pedig Pilátus a papifejedelmeknek és a seregnek: Semmi vétséget nem találok ez emberben.
   ⁵De azok erősködének, mondván: Föllázítja a népet, tanítván egész Judeában, elkezdvén Galileától egész eddig.
   ⁶Pilátus pedig hallván Galileát, kérdezé, vajjon galileai ember-e?
   ⁷És a mint megtudta, hogy Heródes birodalmából való, Heródeshez küldé őt, ki maga is Jerusalemben vala ama napokban.
   ⁸Heródes pedig látván Jézust, igen megörűle; mert sok idő óta kivánta vala őt látni, mivel sokat hallott felőle, és reménylette, hogy valami jelt lát majd tőle tétetni.Luk. 13,31 Máté 14,1  ⁹Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit sem felele neki.
   ¹⁰Ott állának pedig a papifejedelmek és irástudók, szűntelen vádolván őt.
   ¹¹Heródes pedig megveté őt hadi népével együtt, és csúfságból fehér ruhába öltöztetvén, visszaküldé Pilátushoz.
   ¹²És jóbarátok lőnek Heródes és Pilátus az napságtól, mert azelőtt egymás ellenségei voltak.
   ¹³Pilátus pedig egybehíván a papifejedelmeket és tisztviselőket és a köznépet,
   ¹⁴mondá nekik: Elém hoztátok ez embert, mint a nép hitegetőjét; és íme én tielőttetek kikérdezvén őt, semmi vétséget nem találtam ez emberben azokból, mikben őt vádoljátok.Ján. 18,38  19,4  ¹⁵De Heródes sem; mert hozzája küldöttelek titeket, és íme semmi halálra méltó nem jött ki rája.
   ¹⁶Megfenyítvén tehát őt, elbocsátom.
   ¹⁷Mert el kellett bocsátani nekik az ünnepnapon egyet.
   ¹⁸Fölkiálta pedig egyetemben az egész népsereg, mondván: Veszítsd el ezt, és bocsásd el nekünk Barabbást.
   ¹⁹Ki a városban történt valami lázadásért és gyilkosságért vettetett vala tömlöczbe.
   ²⁰Pilátus pedig ismét szóla nekik, el akarván bocsátani Jézust.
   ²¹De amazok fölkiáltának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg őt.
   ²²Ő pedig harmadszor is mondá nekik: De mi gonoszt cselekedett ez? semmi okot a halálra benne nem találok; megfenyítem tehát őt, és elbocsátom.
   ²³De azok sürgeték, nagy szóval követelvén, hogy megfeszíttessék; és szavok egyre növekedék.
   ²⁴És Pilátus itéletet monda, hogy az ő kérésök meglegyen.
   ²⁵Elbocsátá tehát nekik azt, ki gyilkosságért és lázadásért vettetett vala tömlöczbe, a kit kértenek; Jézust pedig az ő akaratjokra hagyá.
   ²⁶És a mint kivezették őt, megfogának bizonyos cirenei Simont, ki a majorból jő vala, és rátevék a keresztet, hogy Jézus után vigye.Máté 27,32 Márk 15,21  ²⁷Követé pedig őt nagy népsereg sok asszonynyal, kik síránkozának és kesergének rajta.
   ²⁸Jézus pedig hozzájok fordúlván, mondá: Jerusalem leányai! ne sírjatok énrajtam, hanem sírjatok magatokon és fiaitokon.
   ²⁹Mert íme eljőnek a napok, melyekben majd mondják: Boldogok a magtalanok, és a méhek, melyek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak.
   ³⁰Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Szakadjatok ránk! és a halmoknak: Borítsatok el minket!Izai. 2,19 Ozeás 10,8 Jel. 6,16  ³¹Mert ha a zöldellő fán ezt mívelik, a szárazzal mi fog történni?
   ³²Vitetik vala pedig más két gonosztevő is ővele, hogy kivégeztessenek.
   ³³És miután ama helyre jutottak, mely agykoponyáénak hivatik, ott megfeszíték őt, és a latrokat, egyiket jobbja felől, és másikat balkeze felől.Máté 27,33 Márk 15,22 Ján. 19,17  ³⁴Jézus pedig mondá: Atyám! bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, sorsot vetének.
   ³⁵És ottálla a nép, nézvén, és csúfolák őt a fejedelmek azokkal együtt, mondván: Másokat megszabadított, magát szabadítsa meg, ha ez Krisztus, az Istennek választottja.
   ³⁶Csúfolák pedig őt a vitézek is, hozzá járulván, és eczetet nyujtván neki,
   ³⁷és mondván: Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat.
   ³⁸Vala pedig fölülírás is fölötte, görög és latin és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya!
   ³⁹Egyik pedig a latrok közől, kik ott függenek vala, káromolá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg tenmagadat és minket is.
   ⁴⁰Felelvén pedig a másik, feddé őt, mondván: Te sem féled az Istent, holott ugyanazon büntetés alatt vagy.
   ⁴¹És mi ugyan igazságosan, mert cselekedetinkhez méltó dijt veszünk; de ez semmi gonoszt nem cselekedett.
   ⁴²És mondá Jézusnak: Uram! emlékezzél meg rólam, midőn országodba jutsz.
   ⁴³És mondá neki Jézus: Bizony mondom neked, ma velem leszesz a paradicsomban.
   ⁴⁴Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész földön kilencz óráig.
   ⁴⁵És a nap elsötétedék, és a templom kárpitja középen kettéhasada.
   ⁴⁶És Jézus nagyszóval kiáltván, mondá: Atyám! a te kezeidbe ajánlom az én lelkemet. És ezt mondván, meghala.
   ⁴⁷Látván pedig a százados a mi történt, dicsőité az Istent, mondván: Valóban igaz volt ez az ember.
   ⁴⁸És az egész sereg, kik jelen valának e látványon, és a történteket látták, mellöket vervén, visszatérének.
   ⁴⁹Távol állának pedig minden ismerői és az asszonyok, kik őt követték vala Galileából, ezeket látván.
   ⁵⁰És íme egy József nevű tanácsos, jó és igaz férfiú,Máté 27,57 Márk 15,43 Ján. 19,38  ⁵¹ki nem egyezett vala az ő tanácsukba és cselekedeteikbe, Arimateából, Judea városából való, ki maga is várja vala az Isten országát.
   ⁵²Pilátushoz méne, és elkéré Jézus testét.
   ⁵³És levévén, gyolcsba takará, és egy kivágott sírba tevé, melybe még senki nem tétetett vala.
   ⁵⁴És vala az ünnepi készület napja, és szombatra virada.
   ⁵⁵Követvén pedig az asszonyok, kik vele jöttek vala Galileából, láták a sírt, és miként helyeztetett abba az ő teste.
   ⁵⁶És visszatérvén, fűszereket és keneteket szerzének, mindazáltal szombaton nyugvának a parancsolat szerint.