Bírák könyve

7 ¹Annakokáért Jerobaal, azaz Gedeon, éjjel fölkelvén, és az egész nép vele, ama forráshoz méne, mely Haradnak hivatik. Madián tábora pedig a völgyben vala, a magas halom éjszaki részén.
²És mondá az Úr Gedeonnak: Sok a nép veled, és nem adatik Madián az ő kezébe, nehogy dicsekedjék Izrael énellenem, és mondja: Magam erejével szabadúltam meg.
   ³Szólj a népnek, és mindnyájok hallatára hirdesd ki: A ki rettegő és félénk, térjen vissza. És elmenének Gálaád hegyéről, és a népből huszonkétezer ember tére vissza, és csak tízezer marada.Móz. V. 20,8 Makkab. I. 3,56  ⁴És mondá az Úr Gedeonnak: Még is sok a nép, vidd őket a vízhez, és ott megpróbálom őket; és a kiről mondom neked, hogy menjen veled, az menjen; a kit elmenni megtiltok, térjen vissza.
   ⁵És midőn a nép lement a vízhez, mondá az Úr Gedeonnak: A kik nyelvökkel nyalják a vizet, mint az ebek szokták nyalni, válaszd külön azokat; a kik pedig térdhajtva isznak, másfelől legyenek.
   ⁶Azok száma tehát, kik kézzel szájokba vévén, nyalták a vizet, három száz férfiú vala; a többi sokaság pedig mind térdhajtva ivott.
   ⁷És mondá az Úr Gedeonnak: Ama háromszáz férfiúval, kik a vizet nyalták, szabadítalak meg titeket, és kezedbe adom Madiánt; a többi sokaság pedig mind helyére térjen vissza.
   ⁸Vévén tehát azon szám szerint eledelt és harsonákat, a többi sokaságnak megparancsolá, hogy menjen mind sátoraiba; és ő a háromszáz férfiúval viadalra készűle. Madián tábora pedig alant a völgyben vala.
   ⁹Azon éjjel mondá az Úr neki: Kelj föl, és menj le a táborba, mert kezedbe adtam őket.
   ¹⁰Ha pedig félsz egyedűl menni, menjen le veled szolgád, Fára;
   ¹¹és mikor meghallod, a mit szólanak, akkor erősödnek meg kezeid, és bátrabban mégy az ellenség táborára. Leméne tehát ő és szolgája, Fára a tábor azon részére, hol a fegyveresek őrállói valának.
   ¹²Madián pedig és Amalek és a napkeleti népek mind széllyel feküvének a völgyben, mint a sáskák sokasága, számtalan tevék is valának, mint a fövény, mely a tenger partján vagyon.
   ¹³És midőn odaérkezett Gedeon, egy valaki álmát mondá el szomszédjának, és ily módon beszélé el, a mit látott vala: Álmot láték, és úgy látszék nekem, mintha egy hamuban sült árpakenyér hengergett és jött volna le Madián táborába; és midőn a sátorhoz jutott, megüté és fölforgatá, úgy hogy a földdel egyenlő lett.
   ¹⁴Felelé az, kinek ezt mondá: Nem egyéb ez, hanem Gedeonnak, Joás fiának, az izraelita férfiúnak fegyvere; mert kezébe adta az Úr Madiánt és az ő egész táborát.
   ¹⁵És mikor hallotta Gedeon az álmot és annak magyarázatát, leborúla; és visszatére Izrael táborába, és mondá: Keljetek föl, mert az Úr kezünkbe adta Madián táborát.
   ¹⁶És elosztá a háromszáz férfiút három részre, és harsonákat ada kezeikbe, és üres korsókat, és égő fáklyákat a korsókba.
   ¹⁷És mondá nekik: A mit láttok, hogy én cselekszem, azt cselekedjétek; bemegyek a tábor részére, és a mit mívelek, kövessétek.
   ¹⁸Mikor megzendűl a harsona kezemben, ti is fújjatok harsonát a tábor körűl, és kiáltsátok mind együtt: Az Úrnak és Gedeonnak!
   ¹⁹És beméne Gedeon, és a vele volt háromszáz férfiú a tábor részére, az éjféli őrizet kezdetén, és az őröket felköltvén, kezdének harsonázni, és a korsókat egymáshoz verni.
   ²⁰És mikor a tábor körűl három helyen harsonáztak, és az edényeket összetörték, balkezeikben tarták az égő fáklyákat, és jobb kezeikben a zengő harsonákat, és kiáltának: Az Úr és Gedeon, fegyvere!
   ²¹kiki maga helyén állván az ellenség tábora körűl. Felháborodék tehát az egész tábor, és kiáltva s ordítva megfutamodék;
   ²²a háromszáz férfiú pedig fujton fújja vala a harsonákat. És az Úr fegyvert bocsáta az egész táborra, és vágván, ölvén egymást,Zsolt. 82,10  ²³szaladának Bethszettáig, és Abelmehula széleig Tebbatba. Összekiáltván pedig egymást Izrael fiai Neftaliból és Áserből és egész Manasszesből, kergetik vala Madiánt.
   ²⁴És követeket külde Gedeon Efraim egész hegyére, mondván: Jőjetek eléje Mádiánnak, és foglaljátok el a vizeket Betberáig, és a Jordánt. És fölkiálta egész Efraim, és elfoglalá a vizeket és a Jordánt Betberáig.
   ²⁵És megfogván két madiáni férfiút, Órebet és Zebet, megölé Órebet Óreb kőszikláján, Zebet pedig Zeb sajtójában. És űzék Madiánt, Óreb és Zeb fejeit Gedeonhoz vivén, túl a Jordán folyamán.Zsolt. 82,12 Izai. 10,26