Bírák könyve

8 ¹És mondák neki Efraim férfiai: Mit akartál cselekedni, hogy minket el nem híttál, mikor hadba mentél Madián ellen? És keményen versengtek, csaknem erőszakot cselekedvén.
²Kiknek ő felelé: Mit cselekedhettem olyat, a minőt ti cselekedtetek? Nem jobb-e Efraim böngézése Abiezer szüreténél?
   ³Kezetekbe adta az Úr Madián fejedelmeit, Órebet és Zebet: mit cselekedhettem olyat, a minőt ti cselekedtetek? Midőn ezeket mondotta, lecsendesedék haragjok, melylyel dagályoskodnak vala ellene.
   ⁴És midőn Gedeon a Jordánhoz jött, átméne azon a háromszáz férfiúval, kik vele valának; és a lankadtság miatt a szaladókat nem üzheték.
   ⁵És mondá Szokkot férfiainak: Kérlek, adjatok kenyeret a velem levő népnek, mert igen megfogyatkoztak, hogy űzhessük Zebeét és Szalmanát, Madián királyait.
   ⁶Felelék Szokkot fejedelmei: Talán Zebee és Szalmana kezeinek tenyerei kezedben vannak, és azért kivánod, hogy kenyeret adjunk hadadnak.
   ⁷Kiknek ő mondá: Mikor majd az Úr kezembe adja Zebeét és Szalmanát, testeteket összetöröm a pusztának töviseivel és bojtorványaival.
   ⁸És onnét fölmenvén, Fánuelba juta, és az ottani férfiaknak hasonlóképen szóla. De ezek is úgy felelének neki, mint Szokkot férfiai feleltek vala.
   ⁹Mondá tehát azoknak is: Mikor békeséggel győzedelmesen visszatérek, lerontom e tornyot.
   ¹⁰Zebee pedig és Szalmana nyugalomban valának egész seregökkel. Mert tizenötezer férfiú maradt meg a napkeleti népek egész seregéből, levágatván százhúszezer a fegyverfogó hadakozókból.
   ¹¹És fölmenvén Gedeon azok útján, kik a sátorokban laknak vala, Nóbé és Jegbaa napkeleti részében, megveré az ellenség táborát, kik magokat bátorságban lenni vélvén, semmi veszélytől sem tartanak vala.Oze. 10,14  ¹²És elfutának Zebee és Szalmana, kiket kergetvén Gedeon, elfoga, egész hadseregöket megzavarván.
   ¹³És viradat előtt visszatérvén a harczból,
   ¹⁴egy legényt foga el Szokkot férfiai közől; és kérdé tőle Szokkot fejedelmeinek és véneinek neveit, és hetvenhét férfiút íra föl.
   ¹⁵És eljuta Szokkothoz, és mondá nekik: Imhol Zebee és Szalmana, kik miatt engem kigúnyoltatok, mondván: Talál Zebee és Szalmana kezei kezeidben vannak, és azért kérsz, hogy kenyereket adjunk a férfiaknak, kik elfáradtak és megfogyatkoztak?
   ¹⁶Vevé tehát a város véneit, és a puszta töviseit és bojtorványait, és összeveré azokkal és összetöré Szokkot férfiait.
   ¹⁷Fánuel tornyát is lerontá, megölvén a város lakóit.
   ¹⁸És mondá Zebeének és Szalmanának: Milyenek voltak azon férfiak, kiket megöltetek a táborban? Kik felelének: Hasonlók hozzád, és egyik közőlük mintegy királyfi.
   ¹⁹S amaz felelé nekik: Az én atyámfiai voltak, anyám fiai. Él az Úr! hogyha megtartottátok volna őket, meg nem ölnélek titeket.
   ²⁰És mondá Jéternek, a maga elsőszülöttének: Kelj föl, és öld meg őket. De ez nem vona kardot, félvén, mivel még gyermek vala.
   ²¹És mondák Zebee és Szalmana: Te kelj föl és rohanj ránk, mert kor szerint van az ember ereje. Fölkele Gedeon, és megölé Zebeet és Szalmanát; és elszedé az ékességeket és boglárokat, melyekkel a királyi tevék nyakai szoktak fölékesíttetni.Zsolt. 82,12  ²²És mondák mindnyájan Izrael férfiai Gedeonnak: Uralkodjál rajtunk te és fiad, és fiadnak fia; mert megszabadítottál minket Madián kezéből.
   ²³Kiknek ő mondá: Nem uralkodom rajtatok, fiam se uralkodjék, hanem az Úr uralkodjék rajtatok.
   ²⁴És mondá nekik: Egyet kérek tőletek: Adjátok nekem a fülfüggőket zsákmányotokból; mert arany fülfüggőjök szokott vala lenni az izraelitáknak.
   ²⁵Kik felelék: Igen örömest odaadjuk. És palástot terítvén a földre, ráhányák a fülfüggőket a zsákmányból.
   ²⁶És a kért fülfüggők ezerhétszáz siklus arany nehézségüek valának, az ékességeken és függőkön és karmazsinszinű ruhán kivűl, melyekkel a madiáni királyok szoktak vala élni, és a tevék aranylánczain kivűl.
   ²⁷És abból Gedeon efódot csinála, és a maga városába, Efrába helyezé azt. És egész Izrael paráználkodék azzal, s ez Gedeonnak és az ő egész házának romlására lőn.
   ²⁸Megaláztaték pedig Madián Izrael fiai előtt, és nem emelheték fel többé nyakokat; hanem megnyugovék a föld negyven esztendeig, a meddig Gedeon volt fejök.
   ²⁹És elméne Joás fia, Jerobaal, és a maga házában lakék.
   ³⁰És hetven fia vala, kik az ő ágyékából származtak; mivelhogy több feleségei valának.
   ³¹Az ő ágyasa pedig, kit Szikemben tart vala, Abimelek nevű fiat szüle neki.
   ³²És meghala Gedeon, Joás fia jó vénségben, és atyjának, Joásnak sirboltjába temetteték, ki az Ezri-családból való volt, Efrában.
   ³³Miután pedig Gedeon meghalt, elhajlának Izrael fiai, és paráználkodának Baalimmal. És szövetséget kötének Baallal, hogy ő legyen istenök;
   ³⁴és nem emlékezének meg az ő Urokról Istenökről, ki megszabadította őket minden ellenségeik kezeiből köröskörűl;
   ³⁵irgalmasságot sem cselekvének a Jerobaal-Gedeon házával, mindazon jókért, melyeket Izraellel cselekedett vala.