Ezekiel jövendölése

17 ¹És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván:
²Ember fia! mondj talányt, és szólj példabeszédet Izrael házának,
   ³és mondd: Ezeket mondja az Úr Isten: Egy nagy szárnyú öreg sas, hosszú tagokkal, sürű, tarka tollakkal jöve Libanonra, és elvivé velejét a czédrusfának.
   ⁴Ághegyeit letöré és Kánaán földére vivé, a kereskedők városába tevé azt.
   ⁵És vőn a föld magvából, és a földbe tevé azt magnak, hogy gyökeret verjen a sok vizeknél, a föld szinére tevé azt.
   ⁶És kicsirázván, terjedelmes, de alacsony tőkéjű szőllővé növekedék, ágai rája nézvén, és gyökerei alatta valának; lőn tehát szőllővé, mely szőllővesszőket terme, és hajtásokat ereszte.
   ⁷És vala más öreg sas is, nagy szárnyú és sok tollú; és ime ez a szőllő, mintha gyökereivel hozzája hajlanék, s vesszeit hozzá nyujtaná, hogy öntözze őt ültetése barázdáiból.
   ⁸Jó földbe sok viz mellé ültettetett, hogy ágakat nevelvén, és gyümölcsöt teremvén, nagy szőllővé legyen.
   ⁹Mondd: Ezeket mondja az Úr Isten: Vajjon fog-e jól tenyészni? gyökereit nem szaggatja-e ki, és gyümölcseit nem szedi-e le, és nem szárasztja-e el sarjadásának minden vesszejét, hogy elszáradjon? és nem erős karral s nem sok néppel leszen-e, hogy kiszaggassa azt gyökerestűl?
   ¹⁰Ime elültettetett, vajjon fog-e tenyészni? mikor őt az égető szél éri, nem szárad-e el? s az ő termése földén nem fonnyad-e meg?
   ¹¹És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván:
   ¹²Mondd meg az ellenszegűlő háznak: Nem tudjátok-e, mit jelentenek ezek? Mondjad: Ime eljő Babilon királya Jerusalembe, és fogja annak királyát és fejedelmeit, és elviszi őket magához Babilonba.
   ¹³A királyi ivadékból is viszen, és szövetséget köt vele, és megesketi őt; de a föld erőseit is elviszi,
   ¹⁴hogy az ország megalázódjék, és föl ne keljen, hanem őrizze meg az ő szövetségét, és tartsa meg azt.
   ¹⁵De ő elszakadván tőle, követeket külde Egyiptomba, hogy lovakat adjon neki és sok népet. Vajjon szerencsés leszen-e, vagy nyer-e szabadúlást, ki ezeket, cselekedte? és ki fölbontotta a szövetséget, vajjon megmenekszik-e?
   ¹⁶Élek én! úgymond az Úr Isten, hogy a király lakhelyén, ki őt királylyá rendelte, kinek esküjét megszegte és szövetségét fölbontotta, melyben vele állott vala, Babilonnak közepette hal meg.
   ¹⁷Fáraó sem visel hadat ellene nagy sereggel és sok néppel, midőn amaz töltést hány, és árkot csinál, hogy sok lelket megöljön.
   ¹⁸Mert megszegte az esküt, és felbontotta a szövetséget, ámbár kezet adott rája; és mivel mindezeket cselekedte, nem menekszik meg.
   ¹⁹Azért mondja az Úr Isten: Élek én! hogy az esküt, melyet megszegett, és a szövetséget, melyet fölbontott, az ő fejére fordítom;
   ²⁰és kiterjesztem ellene hállómat, és megfogatik varsámban; és Babilonba viszem őt, és ott megitélem őt a törvényszegés miatt, melylyel megvetett engem.Ezekiel 12,13  32,3  ²¹És a kik megfutottak, az ő egész seregével együtt fegyver alatt hullanak el; maradványai pedig minden szélre szétszóratnak, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szólottam.
   ²²Ezeket mondja az Úr Isten: És én veszek azon magas czédrusfa velejéből, és elteszem; és ágai tetejéből gyenge ágat szakasztok, és elültetem a magas és kitűnő hegyen.
   ²³Izrael magas hegyén ültetem el azt, és sarjadékot hajt, és gyümölcsöt terem, és nagy czédrusfává leszen; és alatta mindenféle madarak laknak, és a szárnyasok mind ágainak árnyéka alatt raknak fészket.
   ²⁴És megtudják a tartomány minden fái, hogy én, az Úr, aláztam meg a magas fát és fölmagasztaltam az alacsony fát, kiszárasztottam a zöldellő fát és kivirágoztattam a száraz fát. Én, az Úr, szólottam és megcselekedtem.