Mózes V. könyve. Deuteronomium

31 ¹Elméne tehát Mózes, és egész Izraelnek elbeszélé mindez igéket,
²és mondá nekik: Százhúsz esztendős vagyok ma, nem járhatok többé ki és be, kiváltképen, minthogy az Úr is megmondotta nekem: Nem mégy át e Jordánon.Móz. IV. 27,13 Móz. V. 3,27  ³Annakokáért a te Urad Istened megyen át előtted; ő törli el mind e nemzeteket színed előtt, és birni fogod azokat; és ez a Józue megyen át előtted, a mint szólott az Úr.
   ⁴És úgy fog az Úr cselekedni azokkal, mint cselekedett Széhonnal és Óggal, az amorreusok királyaival és az ő földükkel, és eltörli őket.Móz. IV. 21,24  ⁵Midőn tehát ezeket is kezetekbe adja, hasonlóképen cselekedjetek, a mint megparancsoltam nektek.Móz. V. 7,2  ⁶Férfiasan cselekedjetek, és erősödjetek meg; ne féljetek, és ne rettegjetek előttök: mert a te Urad Istened maga a te vezéred, el nem marad tőled, el sem hagy téged.
   ⁷És szólitá Mózes Józuét, és mondá neki egész Izrael előtt: Légy erős és bátor, mert te viszed be a népet ama földre, melyről megesküdött az Úr, hogy atyáiknak adja, és azt sorssal te osztod el.Józ. 1,6 Kir. III. 2,2  ⁸És az Úr, a ki vezéretek, maga lesz veled: nem marad el tőled, el sem hagy téged; ne félj, és ne rettegj.
   ⁹Megírá tehát Mózes e törvényt, és átadá azt Lévi fiainak, a papoknak, kik az Úr szövetségének szekrényét hordozzák vala, és Izrael minden véneinek.
   ¹⁰És parancsolá nekik, mondván: Hét esztendőnként, az engedmény esztendejében, a sátorok ünnepén,
   ¹¹mikor mindnyájan egybegyűlnek Izraelből, hogy megjelenjenek a te Urad Istened színe előtt ama helyen, melyet az Úr választ, – olvasd el e törvény igéit egész Izrael előtt, fülök hallatára,
   ¹²az egész nép egybegyűlésekor, mind a férfiaknak és asszonyoknak, mind a kisdedeknek és jövevényeknek, kik kapuidon belűl vannak: hogy hallván, tanúljanak, és féljék Uratokat Isteneteket, és megtartsák és teljesítsék e törvény minden igéit;
   ¹³azok fiai is, kik most nem tudják, hogy hallhassák, és féljék Urokat Istenöket mindennap, meddig ama földön laknak, melyet ti, átkelvén a Jordánon, bírni mentek.
   ¹⁴És mondá az Úr Mózesnek: Ime közel vannak halálod napjai; szólítsd elé Józuét, és álljatok a bizonyság hajlékába, hogy parancsoljak neki. Elmenének tehát Mózes és Józue, és megállának a bizonyság hajlékában;
   ¹⁵és megjelene az Úr ott a felhőoszlopban, mely a hajlék ajtajában állott.
   ¹⁶És mondá az Úr Mózesnek: Ime te elaluszol atyáiddal, és ez a nép fölkelvén, paráználkodni fog idegen istenekkel ama földön, melyre lakni megyen; ott elhagy engemet, és megszegi a szövetséget, melyet vele kötöttem.
   ¹⁷És fölgerjed majd haragom ellene az napon, és elhagyom őt, és elrejtem orczámat előle, és meg fog emésztetni, minden bajok és gyötrelmek érik őt, úgy hogy mondani fogja az napon: Bizonyára, mivel nincs velem az Isten, azért értek engem e bajok.
   ¹⁸Én pedig elrejtem és befödöm orczámat az napon mindazon gonoszságok miatt, melyeket cselekedett, mert idegen isteneket követett.
   ¹⁹Most azért írjátok le magatoknak ezt az éneket, és tanítsátok meg arra Izrael fiait, hogy elméjökben tartsák és szájokkal énekeljék, és legyen nekem ez ének bizonyságúl Izrael fiai között,
   ²⁰mert beviszem őket a tejjel és mézzel folyó földre, melyről megesküdtem atyáiknak. És mikor esznek és jóllaknak, és meghíznak, idegen istenekhez fognak fordulni, és azoknak szolgálni; és engem rágalmaznak és felbontják szövetségemet.
   ²¹Miután sok baj és inség éri őt, megfelel neki ez ének bizonyságúl, melyet semmi feledékenység el nem töröl az ő ivadéka szájából. Mert mielőtt bevinném őt a földre, melyet igértem neki, tudom gondolatait, miket fog mindjárt cselekedni.
   ²²Mózes tehát leirá ez éneket, és megtanitá Izrael fiait.
   ²³És az Úr parancsolá Nun fiának, Józuénak, és mondá: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izrael fiait ama földre, melyet igértem, és én veled leszek.
   ²⁴Miután tehát beírta Mózes ezen törvény igéit a könyvbe, és elvégezte,
   ²⁵parancsolá a levitáknak, kik hordozzák vala az Úr szövetségének szekrényét, mondván:
   ²⁶Vegyétek e könyvet, és tegyétek a ti Uratok Istenetek szövetségének szekrénye mellé, hogy ott bizonyságúl legyen ellened.
   ²⁷Mert én ismerem ellenszegülésedet és a te igen keménynyakadat. Még éltemben és veletek jártomban is mindenkor ellenszegűlők voltatok az Úr iránt; mennyivel inkább lesztek, mikor meghalok?
   ²⁸Gyüjtsétek hozzám mind a véneket nemzetségeitek szerint, és a tanítókat, és elmondom fülök hallatára e beszédeket, és bizonyságúl hívom ellenök az eget és földet.
   ²⁹Mert tudom, hogy halálom után roszra vetemedtek, és hamar elhajoltok az útról, melyet nektek parancsoltam; és rátok jőnek a bajok az utolsó időben mikor gonoszat cselekesztek az Úr előtt, hogy boszantsátok őt kezeitek cselekedetei által.
   ³⁰Elmondá tehát Mózes Izrael egész gyülekezetének hallatára ez ének igéit egész végig.