Korintusiaknak írt I. levél

5 ¹Közönségesen paráznaság hallatszik közöttetek, és pedig oly paráznaság, minő még a pogányok között sem, hogy valakinél az ő atyjának felesége legyen.
²És ti még felfuvalkodtok, a helyett, hogy sírnátok, és kirekesztenétek közőletek, a ki e dolgot cselekedte.
   ³Én test szerint ugyan távol, de lélek szerint jelen lévén, már megitéltem, mint jelenlevő, azt, ki így cselekedett:
   ⁴A mi Urunk Jézus Krisztus nevében, egybegyűlvén ti és az én lelkem, a mi Urunk Jézus hatalmával,
   ⁵az ilyen ember adassék át a sátánnak a test veszedelmére, hogy a lélek üdvözűljön a mi Urunk Jézus Krisztus napján.
   ⁶Nem jó a ti dicsekvéstek. Nem tudjátok-e, hogy egy kevés kovász az egész tésztát erjedésbe hozza?Galat. 5,9  ⁷Tisztítsátok ki a régi kovászt, hogy új tészták legyetek, a mint hogy kovásztalanok vagytok. Mert a mi húsvéti bárányunk, Krisztus föláldoztatott.
   ⁸Azért lakozzunk, nem a régi kovászszal, sem a gonoszság és álnokság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanaival.
   ⁹Irtam nektek levelemben, ne társalkodjatok a paráznákkal;
   ¹⁰nem ugyan átalán e világ paráznáival, vagy fösvényeivel, vagy ragadozóival, vagy a bálványok szolgáival; mert így ki kellene e világból mennetek;
   ¹¹hanem most írtam nektek, hogy ne társalkodjatok azzal, ki atyánkfiának neveztetik, ha parázna, vagy fösvény, vagy bálványimádó, vagy átkozódó, vagy részeges, vagy ragadozó; az efélével még csak ne is egyetek.
   ¹²Mert mi közöm itélni azokat, kik kivül vannak? Nem azokat itélitek-e ti, kik benn vannak?
   ¹³Mert azokat, kik kivül vannak, az Isten itéli meg. Vessétek ki a gonoszt közőletek.