11 1A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?! 2Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy titokban rálőjenek a tiszta szívűekre. 3Ha az alapfalakat is lerombolják, mit tehet az igaz ember? 4Az ÚR ott van szent templomában, az ÚR, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket. 5Az ÚR megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti. 6Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük! 7Bizony, igaz az ÚR, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.