11 1Amikor Ataljá, Ahazjá anyja látta, hogy meghalt a fia, fogta magát, és kipusztította a királyi család minden ivadékát. 2De Jóseba, Jórám király lánya, Ahazjá húga fogta Jóást, Ahazjá fiát, és kilopta őt a királyfiak közül, akiket halálra szántak, és őt meg a dajkáját a hálószobába vitte. Azután elrejtették Ataljá elől, és így őt nem ölték meg. 3Nála volt elrejtve hat évig az ÚR házában. Az országban pedig Ataljá uralkodott. 4A hetedik évben Jójádá magához rendelte a palotaőrség és a testőrök századparancsnokait, és bevitte őket magával az ÚR házába. Szövetséget kötött velük, és megeskette őket az ÚR házában, majd megmutatta nekik a királyfit. 5Azután megparancsolta nekik: Ezt tegyétek: egyharmada azoknak, akik a nyugalom napján lépnek szolgálatba, a királyi palotánál álljon őrségen. 6Egyharmad rész a Szúr-kapuban, egyharmad rész pedig a testőrök mögötti kapuban legyen. Így álljatok őrségen a palota körül, a szokásnak megfelelően! 7Az a két szakaszotok is, amely a nyugalom napján az őrséget átadja, maradjon szolgálatban az ÚR házánál, a király mellett. 8Vegyétek körül a királyt, legyen mindenkinek kezében a fegyvere; aki pedig a sorok közé be akar hatolni, azt meg kell ölni! A király mellett legyetek, akármerre jön-megy! 9A századparancsnokok mindenben úgy jártak el, ahogyan Jójádá főpap megparancsolta. Mindegyik maga mellé vette az embereit, a nyugalom napján szolgálatba lépőket, meg azokat, akik a nyugalom napján a szolgálatból kilépnek, és bementek Jójádá főpaphoz. 10A főpap pedig odaadta a századparancsnokoknak Dávid király lándzsáit és pajzsait, amelyek az ÚR házában voltak. 11A testőrök fegyverrel a kezükben felálltak a templom jobb oldalától a templom bal oldaláig, az oltárhoz és a templomhoz, és körülvették a királyt. 12Akkor Jójádá kivezette a királyfit, és fejére tette a koronát; kezébe adta az uralkodás okmányát, és így királlyá választották, és felkenték őt. Tapsoltak, és így kiáltottak: Éljen a király! 13Meghallotta Ataljá a testőrök és a nép lármáját, ezért bement a nép közé az ÚR házába. 14Amikor látta, hogy a király ott áll egy emelvényen, amint szokás, a király körül pedig ott vannak a parancsnokok és a kürtösök, az egész köznép meg örül, és fújja a kürtöket, akkor Ataljá megszaggatta a ruháját, és ezt kiáltotta: Összeesküvés! Összeesküvés! 15De Jójádá főpap azt parancsolta a haderő élén álló századparancsnokoknak, hogy vezessék ki a sorok között; ha pedig valaki utánamegy, azt öljék meg fegyverrel. A főpap ugyanis nem akarta, hogy az ÚR házában öljék meg Atalját. 16De amikor a királyi palota kocsibejáratához ért, rátámadtak, és megölték ott. 17Jójádá azután szövetséget kötött az ÚR, a király és a nép között arra nézve, hogy az ÚR népe lesznek; ugyanígy a király és a nép között is. 18Az ország egész népe pedig behatolt a Baal templomába, és lerombolta azt. Oltárait és bálványképeit teljesen összezúzták, Mattánt, a Baal papját meggyilkolták az oltárok előtt. Ezután a főpap felügyelőket rendelt az ÚR házába. 19Majd maga mellé vette a századparancsnokokat, a palotaőrséget, a testőröket és az ország egész népét, és lekísérték a királyt az ÚR házából. A testőrök kapuján át bevonultak a királyi palotába, ő pedig a királyi trónra ült. 20Az ország egész népe örült, a város pedig nyugodt maradt, noha Atalját megölték fegyverrel a királyi palotában.