84 (83). ZSOLTÁR.
A ZARÁNDOKÉNEK
84
1(A karvezetőnek Gát szerint
– Korach fiainak zsoltára.)
2Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura!
3Lelkem vágyakozva eped az Úr udvaraiba;
lelkem és testem sóvárog az élő Isten után.
4A veréb is otthont talál magának,
s a fecske fészket, hogy kicsinyeit
oda rejthesse,
oltáraidnál, Seregek Ura,
Istenem és királyom!
5Boldogok, akik házadban laknak,
téged örökké magasztalnak.
6Boldog az ember,
akinek ereje benned gyökerezik,
s akinek szíve zarándokútra készül.
7Ha végigvonul a Baka-völgyön át,
az a források völgyévé változik,
a korai eső áldás bőségébe öltözteti.
8Egyre magasabbra emelkednek,
a Sionon Isten jelenik meg nekik.
9Seregek Ura, hallgasd meg imámat,
Jákob Istene, fordítsd felém füled
irgalmasan!
10Isten, védőpajzsunk, tekints le,
lásd meg fölkented arcát!
11Jobb egy nap a te csarnokaidban,
mint ezer nap tetőled távol.
Inkább álljak az Isten háza küszöbén,
mint hogy lakjam a bűnösök hajlékában.
12Mivel Isten a nap és a pajzs,
ő dicsőséget ad és kegyelmet.
Nem tagad meg semmi jót azoktól,
akik tiszta szívvel élnek,
13Seregek Ura, boldog, aki benned bízik!