2Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön. 3Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő az én váram, nem rendülök meg. 4Meddig fenyegetitek még ti mind az egyet, hogy ledöntitek, mint az omlott falat, mint a düledező várfalat? 5Csupán csalást eszelnek ki, akiknek hazugság az örömük. Hazugság van a szájukban, s kívánják az áldást, bár szívükben átkot hordoznak. 6Istenben keress, lelkem, nyugalmat, segítség csak tőle jön! 7Egyedül ő a sziklám és az üdvösségem, ő a váram, nem rendülök meg. 8Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én erős sziklám, igen, Isten a menedékem. 9Népem, remélj benne minden időben! Öntsétek ki előtte szíveteket, hiszen Isten a mi menedékünk! 10Ádám gyermekei olyanok, mint a fuvallat, az emberek fiai csalfák. A mérlegen gyorsan emelkednek, együtt is könnyebbek, mint a fuvallat. 11Ne bizakodjatok a hatalomban, ne dicsekedjetek rablással, s ha javaitok gyarapodnak, a szívetek ne tapadjon hozzá! 12Egyet szólt az Isten, két dolgot értettem belőle: 13Istené a hatalom és tiéd, ó Uram, a kegyelem. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.