József Egyiptomban.

39 ¹Amikor Józsefet elvitték Egyiptomba, Potifár, a fáraó egyik tisztviselője, a testőrség parancsnoka, egy egyiptomi ember vásárolta meg az izmaelitáktól, akik odavitték. ²De az Úr Józseffel volt, s így minden sikerült neki. Urának, az egyiptominak a házában maradt. ³Ura meglátta, hogy az Úr vele van és hogy az Úr sikerre segít mindent, amihez hozzáfog, ⁴azért József kegyelmet talált szemében: neki kellett őt kiszolgálnia. Azután házának intézőjévé tette és egész vagyonát rábízta. ⁵Attól az időtől kezdve, hogy vagyonának intézőjévé tette, az Úr József miatt megáldotta az egyiptomi házát. Az Úr áldása volt mindenen, ami a házban és a mezőn az övé volt. ⁶Tehát egész vagyonát rábízta Józsefre, s nem törődött semmivel, csak az étellel, amit evett. József amellett szép külsejű és szép arcú volt. ⁷A történtek után urának felesége szemet vetett Józsefre, és így szólt hozzá: „Hálj velem!” ⁸Ő azonban vonakodott, s azt mondta ura feleségének: „Nézd, uram semmivel sem törődik mellettem a házban, egész vagyonát rám bízta. ⁹Neki sincs ebben a házban nagyobb hatalma, mint nekem. Semmit sem vont meg tőlem, csak egyedül téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetnék el ilyen súlyos igazságtalanságot és hogyan vétkezhetnék Isten ellen?” ¹⁰Jóllehet naponta csábította Józsefet, az nem hallgatott rá, hogy vele háljon és hozzá adja magát. ¹¹Amikor egyik nap bejött a házba dolgait intézni és a ház népe közül senki sem volt otthon, ¹²az megfogta a ruháját és így szólt: „Hálj velem!” De ő ruháját a kezében hagyta, elmenekült és kifutott. ¹³Az látva, hogy ruháját a kezében hagyta és elfutott, ¹⁴összehívta házanépét, s ezt mondta nekik: „Na lássátok! Idehozott nekünk egy hébert, hogy erőszakoskodjon velünk. Hozzám jött, hogy velem háljon, de én hangosan kiabáltam. ¹⁵Mikor hallotta, hogy hangosan kiabálok, itthagyta ruháját mellettem, elmenekült, és kiszaladt.” ¹⁶És a ruhát magánál tartotta, míg a férje haza nem jött. ¹⁷Akkor elmondta neki a jelenetet és így szólt: „A héber szolga, akit a házba hoztál, idejött hozzám, hogy erőszakoskodjon velem. ¹⁸De mikor hangosan kiabáltam, itt hagyta ruháját mellettem, menekült, és kiszaladt.” ¹⁹Ura felesége szavának hallatára, hogy a rabszolga – úgymond – így tett vele, haragra gerjedt. ²⁰Ura elfogatta Józsefet, s abba a börtönbe vetette, ahol a király foglyait őrizték. Ott maradt a börtönben. ²¹De az Úr Józseffel volt, és irgalmat gyakorolt vele. Feléje fordította a börtönfelügyelő jóindulatát. ²²A felügyelő rábízta Józsefre az összes foglyot, aki csak a börtönben volt. Ami ott történt, annak az ő rendelkezése szerint kellett végbemenni. ²³A börtönfelügyelő nem törődött többé semmivel, ami rá volt bízva. Az Úr vele volt, és amihez csak hozzáfogott, azt sikerre vezette.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet