5Bizony hogy kialszik a bűnösnek fénye, tüzének lángja nem világít többé. 6Sátrában sötétségre változik a fény, kialszik a lámpa, amely fölötte függ. 7Szilárd léptei elbizonytalanodnak, csapda lesz számára a saját terve. 8Mert hálóba bonyolódik a lába, és amikor jár-kel, fonadékon lépked. 9A hurok megfogja a sarkát, köréje meg pányva csavarodik. 10A háló, mi megfogja, el van rejtve útján, és a földre téve készen a kelepce. 11Félelmek támadnak rá körös-körül, lába nyomában mögötte vonulnak. 12Útjain az éhség szegődik társául, s kész a veszedelem elgáncsolására. 13A bőrét betegség rágja és emészti, és korai halál nyeli el tagjait. 14Elűzik sátrából, melyben bizakodott, kergetik egész a félelem királyáig. 15Aztán a sátrában Lilit telepszik meg, s kénnel szórják be a helyet, ahol lakott. 16Alul elszáradtak már a gyökerei, fönt meg az ágai lettek szárazak. 17Még az emléke is eltűnik a földről, nem marad fenn neve az utcákon. 18Sötétbe taszítják a világosságról, és elüldözik a földkerekségről. 19Népe között nem lesz fia-unokája, nem marad utána legelőin senki.