Elhatározzák Jézus halálát.
14
*1Két nappal húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe előtt a főpapok és írástudók arra törekedtek, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy aztán megöljék.
2Egy dologban megállapodtak: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép közt!”
   *A betániai vacsora.3Amikor Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi s igen drága nárdusolajat hozott. Feltörte az alabástromot és (Jézus) fejére öntötte.
   4Némelyek bosszankodtak magukban: „Miért kell a kenetet így pazarolni?
5Hisz több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni, és szétosztani a szegények közt.” És szemrehányást tettek az asszonynak.
6Jézus azonban ezt mondta: „Hagyjátok! Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem!
7Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok. De én nem vagyok mindig veletek.
8Azt tette, ami telt tőle. Előre megkente testemet a temetésre.
9Bizony mondom nektek, bárhol a világon hirdetik majd az evangéliumot, az ő tettéről is megemlékeznek.”
   *Júdás árulása.10Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, elment a főpaphoz, hogy elárulja.
   11Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa.
   *Az utolsó vacsora előkészítése.12A kovásztalan kenyér első napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, tanítványai megkérdezték: „Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az előkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?”
13Erre elküldte két tanítványát: „Menjetek a városba! – mondta. – Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába,
14aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom?
15Ő majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el.”
16A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, s el is készítették a húsvéti vacsorát.
   *Jézus bejelenti Júdás árulását.17Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel.
   18Miután a vacsorához letelepedtek, Jézus így szólt: „Bizony mondom nektek, egyiketek elárul engem, egy, aki eszik velem.”
19Elszomorodtak, és sorra kérdezték: „Csak nem én?”
20Így válaszolt: „Tizenkettőtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba.
21Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.”
   *Az Oltáriszentség alapítása.22Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem.”
   23Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle.
24Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik.
25Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában.”
   *Péter tagadásának megjövendölése.26Ezután elimádkozták a hálaadó zsoltárt, és kimentek az Olajfák hegyére.
27Ott Jézus megmondta: „Mindnyájan megbotránkoztok, ahogy meg van írva: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok.
28De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába.”
29Péter erősködött: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem.”
30Jézus csak ennyit mondott: „Bizony mondom neked, hogy még ma éjjel, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor megtagadsz.”
31Erre még jobban fogadkozott: „Ha meg kell is veled halnom, nem tagadlak meg!” Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.
   *Jézus halálküzdelme.32Odaértek a Getszemáni nevű majorba. Itt így szólt (Jézus) tanítványaihoz: „Üljetek itt le, amíg imádkozom.”
33Magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost. Remegni kezdett és gyötrődni.
34Majd így szólt hozzájuk: „Halálos szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt és virrasszatok!”
35Valamivel odébb ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, maradjon el ez az óra.
36„Abba, Atyám! – fohászkodott –, te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!”
37Visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: „Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem?
38Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan készséges, de a test gyönge.”
39Megint elvonult, és előbbi szavait ismételve imádkozott.
40Visszatérve újra alva találta őket, mivel szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek.
41Harmadszor is visszament hozzájuk, s azt mondta nekik: „Még mindig alusztok és pihentek?
42Elég volt. Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, induljunk! Íme, közeledik hozzám az áruló!”
   *Jézus elfogatása.43Míg beszélt, odaért Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele karddal és doronggal felfegyverezve egy csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek ki.
44Az áruló így adott jelt: „Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el, és vezessétek el biztos őrizet alatt!”
45Odaérve rögtön Jézushoz lépett: „Mester!” – szólt és megcsókolta.
46Erre rátették kezüket és elfogták.
47Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét.
48Jézus így szólt hozzájuk: „Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót.
49Naponta ott voltam köztetek a templomban s tanítottam, és nem fogtatok el. De az Írásnak be kell teljesednie.”
50Erre mindenki magára hagyta és elmenekült.
   51Egy ifjú mégis követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni,
52otthagyta a gyolcsleplet, és meztelenül elfutott.
   *Jézus Kaifás előtt.53Jézust a főpaphoz kísérték. Itt gyűltek össze a főpapok, vének és írástudók.
54Péter messziről követte, egészen be a főpap udvarába. Ott az őrség tagjaival együtt leült, és melegedett a tűznél.
   55A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak.
56Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett.
57Ekkor néhányan felálltak, s ezt a hamis tanúságot tették ellene:
58„Hallottuk, amikor kijelentette: Lebontom ezt az emberi kéz építette templomot, és három nap alatt másikat építek, amely nem emberi kéz alkotása.”
59De vallomásuk így sem vágott egybe.
   60Erre középre állt a főpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz: „Semmit sem válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened?”
61De ő hallgatott, és nem felelt semmit. A főpap újra kérdezte, és ezt mondta: „Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia?”
62Jézus így válaszolt: „Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin.”
63A főpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: „Mi szükségünk van még tanúkra?
64Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?” Mind méltónak ítélték a halálra.
   65Ekkor némelyek kezdték leköpdösni, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: „Találd el, ki az!” Még az őrség tagjai is arcul verték.
   *Péter megtagadja Jézust.66Míg Péter kint ült az udvaron, kiment a főpap egyik szolgálója.
67Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette és megszólította: „Te is a názáreti Jézussal voltál.”
68De ő tagadta: „Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz.” Ezzel kiment az előcsarnokba, s akkor megszólalt a kakas.
69A szolgáló észrevette, s újra mondta az ott állóknak: „Ez is közülük való.”
70Ő megint tagadta. Nem sokkal ezután, akik mellette álltak, szintén állították: „Valóban közéjük tartozol, hiszen galileai vagy.”
71Erre átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!”
72A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg.” És könnyekre fakadt.