Az éberség.
35Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. 36Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. 37Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. 38És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. 39Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. 40Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.” 41Péter megkérdezte: „Uram, ezt a példabeszédet csak nekünk mondod, vagy mindenkinek?” 42Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? 43Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja. 44Mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. 45De ha a szolga azt mondja magában: Uram csak sokára tér vissza – és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik – 46akkor ennek a szolgának az ura olyan napon érkezik meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. 47Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. 48Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak.