A vakon született meggyógyítása.

9 ¹Egyszer útközben (Jézus) látott egy vakon született embert. ⁶Míg ezeket mondta, a földre köpött, nyálával sarat csinált, s a sarat a vak szemére kente, ⁷majd meghagyta neki: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában.” Ez annyit jelent, mint: „küldött”. Az elment, megmosdott, s amikor visszatért, már látott. ⁸A szomszédok és akik azelőtt koldulni látták, megkérdezték: „Nem ez az, aki itt ült és koldult?” ⁹Némelyek azt állították: „Igen, ez az”, mások ellenben tagadták: „Nem az, csak hasonlít hozzá.” De ő kijelentette: „Én vagyok az.” ¹³Az imént még vak embert elvitték a farizeusokhoz, ¹⁴mert az a nap, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a szemét, szombati nap volt. ¹⁵A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan nyílt meg a szeme. Elmondta nekik: „Sarat tett a szememre, megmosdottam és látok.” ¹⁶A farizeusok közül némelyek így vélekedtek: „Ez az ember nem Istentől való, hisz nem tartja meg a szombatot.” Mások ellene vetették: „Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodát?” Így szakadás támadt közöttük. ¹⁷Azért hát tovább faggatták a vakot: „Mit tartasz arról, aki visszaadta a szemed világát?” „Azt, hogy próféta” – felelte. ³⁴Erre rászóltak: „Te akarsz minket tanítani, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezzel kidobták. ³⁵Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” ³⁶„Ki az, Uram – kérdezte az ember –, hogy higgyek benne?” ³⁷„De hisz látod – felelte –, ő beszél veled.” ³⁸Erre felkiáltott: „Hiszek, Uram!” – s leborult előtte.

KNB SZIT STL BD RUF KG