Izrael pásztorai.
34 1Az Úr szózatot intézett hozzám: 2Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? 3A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. 4A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük. 5Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek. 6A hegyekben és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki nem gondolt rá, senki nem kereste. 7Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: 8Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten: Mivel nyájam prédává lett és minden vadállat felfalhatta, mert nem volt pásztora, hiszen pásztoraim nem törődtek nyájammal, pásztoraim magukat legeltették, nem a nyájamat legeltették, 9azért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: 10Ezt mondta az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. A pásztorok nem legeltetik többé magukat, kiragadom torkukból juhaimat, és nem falhatják fel őket többé. 11Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. 12Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. 13Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérelem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. 14Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. 15Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. 16Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. 17Ami meg titeket illet, juhaim – mondja az Úr, az Isten –, nézzétek, igazságot teszek a juhok között, a kosok és a bakok között. 18Nem volt elég, hogy lelegeltétek a legjobb legelőt, és ami megmaradt legelőtökből, azt összetiportátok a lábatokkal; hogy megittátok a tiszta vizet, és ami megmaradt belőle, azt felkavartátok a lábatokkal, 19úgyhogy a juhaimnak azt kellett legelniük, amit lábatok összetiport, és azt kellett inniuk, amit lábatok felkavart? 20Ezért ezt üzeni nekik az Úr, az Isten: Nos, majd én igazságot teszek a kövér juh és a sovány juh között. 21Mivel ti oldalatokkal és vállatokkal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat, amíg csak el nem űztétek őket, 22azért segítek juhaimon, hogy ne legyenek többé prédává és igazságot teszek juh és juh között. 23Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti őket: szolgámat, Dávidot. Ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk. 24Én, az Úr leszek az Istenük, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük. Én, az Úr mondtam ezt. 25Szövetséget kötök velük, és kiirtom az országból a vadállatokat. Biztonságban élhetnek a pusztában, és az erdőkben alhatnak. 26Halmom köré telepítem őket, esőt rendelek a kellő időben, áldásos esőt. 27A mező fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom őket azok kezéből, akik leigázták őket. 28Nem lesznek többé a népek prédájává, és az ország fenevadjai nem falják fel őket. Biztonságban élhetnek majd, nem tartja őket senki rettegésben. 29Bőséges termést adok nekik, hogy ne váljanak többé éhínség áldozatává az országban, és ne kelljen eltűrniük a népek gúnyolódását. 30Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr, az ő Istenük velük vagyok, és hogy ők, Izrael háza az én népem – mondja az Úr, az Isten. 31És ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok – mondja az Úr, az Isten.