Seba lázadása.

20 ¹Volt ott egy semmirekellő ember, Sebának hívták, s a Benjamin fiai közé tartozó Bichrinek volt a fia. Ez megfújta a harsonát és kihirdette: „Nincs közünk Dávidhoz, semmi közünk Izáj fiához! Ki-ki vissza a sátrába, Izrael!” ²Erre Izrael fiai mind elfordultak Dávidtól, és Sebát követték, Bichri fiát. A júdeaiak azonban a Jordántól egészen Jeruzsálemig kísérték a királyt. ³Amikor Dávid Jeruzsálemben a királyi palotába ért, Dávid fogta tíz ágyasát, akiket a palota őrizetére ott hagyott, és egy külön házba vitette őket. Gondoskodott róluk, de többé nem közeledett hozzájuk. Így éltek haláluk napjáig bezárva, egész életükön át özvegyen.

Amaza megölése.

⁴Akkor a király megparancsolta Amazának: „Hívd össze nekem a júdeaiakat; adok három napot, akkorra légy itt!” ⁵Amaza elment, hogy összehívja a júdeaiakat. De tovább maradt a Dávid által megszabott időnél. ⁶Erre Dávid így szólt Abisájhoz: „Bichri fia, Seba még nagyobb bajt hoz ránk, mint Absalom. Vedd hát magad mellé urad embereit és vedd üldözőbe, nehogy elérje valamelyik megerősített várost és megmeneküljön előlünk.” ⁷Így kivonultak Abisáj vezérletével Joáb, a kereták és a peleták, meg az összes bajnok. Kivonultak Jeruzsálemből, hogy üldözőbe vegyék Bichri fiát, Sebát. ⁸Amikor Gibeon határában a nagy kőnél megálltak, szembejött velük Amaza. Joáb azt a köntösét viselte, amelyet hadakozáshoz szokott; erre föl volt csatolva a kardja, a derekán összefűzve a hüvelyével, de kicsúszott belőle és leesett. ⁹Joáb megkérdezte Amazától: „Jól vagy, testvérem?” Közben Joáb a jobb kezével megfogta Amazát a szakállánál fogva, mintha meg akarná ölelni. ¹⁰Amaza azonban nem vetett ügyet Joáb kezében a kardra. Így ez beledöfte, úgyhogy a belső része kifordult a földre. Meghalt, a második szúrásra már nem volt szükség. Ezután Joáb és testvére, Abisáj folytatták Bichri fiának, Sebának az üldözését. ¹¹Joáb egyik embere Amaza mellett maradt és kihirdette: „Aki Joábot kedveli, s aki Dáviddal tart, az kövesse Joábot!” ¹²Amaza ott feküdt vérében az út közepén. Amikor azonban az ember észrevette, hogy mindenki megáll, letolta az útról a mezőre Amazát, és rávetett egy köntöst, mert aki csak a közelébe ért, az mind látni akarta és megállt. ¹³Amikor azonban eltávolította az útról, az emberek mind követték Joábot, s üldözték Bichri fiát, Sebát.

A lázadás vége.

¹⁴Ez sorra járta Izraelnek minden törzsét egészen Abel Bet-Maacháig, és a Bichri nemzetségből valók is mind összegyűltek és követték őt. ¹⁵De amazok Abel Bet-Maachában körülzárták, és töltést is emeltek a várossal szemben, amely a külső falig ért. Aztán az egész sereg, amely Joábbal volt, nekiállt árkokat ásni, hogy a fal leomoljon. ¹⁶De egy okos asszony, aki az előfalon tartózkodott, lekiáltott a városból: „Hallgassatok ide! Hallgassatok ide! Mondjátok meg Joábnak: Gyere ide, beszédem volna veled!” ¹⁷Oda is ment hozzá és az asszony megkérdezte: „Joáb vagy?” „Igen” – felelte. Erre azt mondta neki: „Hallgassd meg szolgálód szavait!” „Hallgatom” – válaszolta. ¹⁸Erre így folytatta: „Valamikor azt mondták: Kérdezzétek meg Abelben és Dánban, vajon véget ért-e, ¹⁹amit Izrael hűséges fiai elhatároztak. Te mégis azon vagy, hogy Izrael egyik ősi városát lerombold. Miért pusztítod el az Úr örökrészét?” ²⁰Joáb ezt válaszolta: „Távol, távol legyen tőlem! Nem akarok semmit sem elpusztítani, sem megsemmisíteni. ²¹Nem így áll a dolog! Hanem egy Efraim hegyére való, Seba nevű ember, Bichrinek a fia fölemelte a kezét a király, Dávid ellen. Szolgáltassátok ki, őt egyedül, akkor elvonulok a város alól.” Az asszony ezt felelte Joábnak: „A falon át kidobjuk neked a fejét!” ²²Ezzel az asszony visszatért a városba és addig beszélt az egész néppel, ahogy az okossága sugallta neki, míg le nem vágták Bichri fiának, Sebának a fejét, és oda nem dobták Joábnak. Erre az megfuvatta a kürtöket, aztán elvonultak a város alól, ki-ki a sátorába. Joáb meg visszament Jeruzsálembe, a királyhoz.

Dávid főemberei.

²³Joáb állt az egész sereg élén. Jehojada fia, Benaja volt a kereták és peleták parancsnoka. ²⁴Adoram felügyelt a munkára, Achilud fia, Jehosafát volt az udvarnagy, ²⁵Susa volt az írnok. Cádok és Ebjatár voltak a papok, ²⁶de rajtuk kívül még a jairita Ira is Dávid papja volt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet