Illés Isten büntetését helyezi kilátásba.

¹⁷Az Úr hallatta szavát és azt mondta a tisbei Illésnek: ¹⁸„Indulj, menj el Achábhoz, Izrael királyához, aki Szamáriában székel; épp Nabot szőlejében van, lement, hogy birtokba vegye. ¹⁹És mondd meg neki: Így szól az Úr: Gyilkoltál és most még az örökséget is eltulajdonítod? Ezért azt mondja az Úr: Ott fogják a kutyák a te véredet is felnyalni, ahol Nabot vérét felnyalták a kutyák!” ²⁰Acháb azt mondta: „Hát rám találtál, ellenségem?” „Rád találtam” – felelte. „Mert arra adtad magad, hogy azt tedd, ami gonosznak számít az Úr szemében. ²¹Lásd, romlást hozok rád, elsöpörlek, kiirtom Acháb (házából) mind aki férfi, a szolgát is, a szabadot is Izraelben. ²²Úgy bánok házaddal, mint Nebat fiának, Jerobeámnak a házával bántam; vagy Achija fiának, Básának a házával, haragomban, amit fölkeltettél bennem, s mert bűnbe vitted Izraelt. ²³[Izebelre pedig ezt mondja az Úr: A kutyák falják fel Izebelt Jiszreel mezején.] ²⁴Aki Acháb (házából) a városban hal meg, felfalják a kutyák, s aki a határban hal meg, az ég madarainak lesz a martaléka.” ²⁵Valóban, nem volt ember, aki arra vetemedett volna, hogy azt tegye, ami gonosznak számít az Úr szemében, csak Acháb, mivel felesége, Izebel tévútra vitte. ²⁶Egészen gyalázatos dolgot művelt, amikor a bálványokhoz szegődött, ahogy az amoriták tették, akiket az Úr elűzött Izrael elől.

Acháb megbánja bűnét.

²⁷Amikor Acháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháját, vezeklőruhát öltött mezítelen testére és böjtölt. Aludni is vezeklőruhában tért és kedvetlenül járt-kelt. ²⁸Az Úr ezért így szólt a tisbei Illéshez: ²⁹„Látod, hogy megalázkodott előttem Acháb? Mivel megalázkodott előttem, nem hagyom, hogy életében rátörjön a baj házára, majd csak fia idejében sújtom házát romlással.”

KNB SZIT STL BD RUF KG