19Nem azt teszem ugyanis, amit akarok – a jót –, hanem azt, amit nem akarok – a rosszat.
20Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn.
21Ezt a törvényszerűséget találom magamban: miközben a jót akarom tenni, könnyebb megtennem a rosszat.
22Bensőmben gyönyörködöm Isten Törvényében,
23de tagjaimban egy másik törvényt érzékelek, amely harcol értelmem törvénye ellen, rabjává tesz a bűn tagjaimban lévő törvényének.
24Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra szánt testből?
25Isten – hála legyen neki – a mi Urunk, Jézus Krisztus által! [Én magam tehát értelmemmel Isten törvényének szolgálok ugyan, testemmel azonban a bűn törvényének.]