Keresés a Bibliában

14Mert amikor a pogányok, akiknek nincs Törvényük, a természet rendje szerint teljesítik a Törvény bizonyos előírásait, akkor ezek, jóllehet nincs Törvényük, önmaguknak szabnak törvényt. 15Ezzel azt bizonyítják, hogy a Törvény szabta tett be van írva a szívükbe. Erről tanúskodik lelkiismeretük és értelmük, amely hol vádolja, hol felmenti őket 16azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek rejtett dolgait – evangéliumom szerint – Krisztus Jézus által.
17Ha pedig te – aki zsidónak nevezed magadat, a Törvényre hagyatkozol, Istennel dicsekszel, 18ismered akaratát, és meg tudod ítélni, mi a fontos, mert megtanultad a Törvényből – 19meg vagy győződve arról, hogy a vakok vezetője, a sötétben járók világossága, 20az oktalanok nevelője és az éretlenek tanítója vagy, mivel tiéd a Törvényben az ismeret és az igazság teljessége…
21Ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki hirdeted, hogy ne lopj, lopsz? 22Te, aki azt mondod, ne törj házasságot, házasságot törsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy? 23Te, aki a Törvénnyel dicsekszel, a Törvény megszegésével gyalázod Istent? 24Bizony miattatok káromolják Isten nevét a pogányok között, amint meg van írva.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

2,20 Több mértékadó kommentár szerint Pálnál néhányszor előfordul, hogy az érvek résein felszínre törő indulat miatt megbicsaklik a mondatszerkezet, vagy befejezetlenül marad a mondat (vö. Róm 5,12; 15,24; 1Kor 9,15; Gal 2,4.6). Ezt jelöli a három pont.