4
1Akkor Jézust a Lélek a pusztába vezette, hogy megkísértse az ördög.
2Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.
3Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta:
– Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!
4Ő így válaszolt:
– Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.
5Ekkor magával vitte az ördög a szent városba, és a Templom oromzatára állította,
6és így szólt hozzá:
– Ha Isten Fia vagy, vesd le magad, mert meg van írva: Angyalainak parancsol a te érdekedben, és ők tenyerükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üsd a lábad.
7Jézus ezt mondta neki:
– Az is meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!
8Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9és ezt mondta neki:
– Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.
10Ekkor így szólt hozzá Jézus:
– Távozz, Sátán! Meg van írva ugyanis: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
11Ekkor elhagyta az ördög, és íme, angyalok jöttek, és gondoskodtak róla.
12Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába.
13Majd elhagyta Názáretet, elment, és a tengerparti Kafarnaumban, Zebulun és Naftali vidékén telepedett le,
14hogy beteljesedjék, amit Izajás prófétált:
15Zebulun földje, Naftali földje, a Tenger melléke, a Jordánon túl, pogányok Galileája!
16A nép, amely a sötétségben ült, nagy fényességet látott; és akik a halál földjén és árnyékában ültek, azoknak világosság támadt.
17Ettől fogva Jézus hirdetni kezdte: „Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa!”
18Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért – Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást –, amint éppen a tengerbe vetették hálójukat. Halászok voltak ugyanis.
19Így szólt hozzájuk: „Gyertek, kövessetek! Emberek halászává teszlek titeket.”
20Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték.
21Miután továbbment, meglátott két másik testvért, Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a bárkában atyjukkal, Zebedeussal együtt hálóikat javítgatták, és őket is hívta.
22Ők pedig azonnal otthagyták a barkát és atyjukat, és követték.
23Bejárta egész Galileát, tanított zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának örömhírét, és a nép körében meggyógyított mindenféle betegséget és bajt.
24Híre elterjedt egész Szíriában. Hozzá vitték a sokféle betegségtől és kíntól gyötört szenvedőket – megszállottakat, holdkórosokat, bénákat –, és ő meggyógyította őket.
25Nagy sokaság követte Galileából, a Dekapolisz vidékéről, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
5
1Amikor meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, tanítványai odamentek hozzá.
2Ő pedig megszólalt, és így tanította őket:
–
3Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
4Boldogok, akik sírnak, mert majd vigasztalást nyernek.
5Boldogok a szelídek, mert örökül kapják majd a földet.
6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
7Boldogok az irgalmasok, mert irgalomban lesz részük.
8Boldogok a tiszta szívűek, mert majd meglátják Istent.
9Boldogok, akik békét teremtenek, mert Isten fiainak hívják majd őket.
10Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.
11Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.
12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is előttetek!
13Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel lehet visszaadni az ízét? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és széttapossák az emberek.
14Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyen épült várost.
15Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem hogy a lámpatartóra, és akkor világít mindenkinek a házban.
16Ugyanígy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó tetteiteket, és dicsőítsék mennyei Atyátokat!
17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a Törvényt vagy a prófétákat! Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.
18Mert bizony, mondom nektek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egyetlen ióta vagy egyetlen vessző sem vész el a Törvényből, míg minden be nem teljesedik.
19Ha tehát valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is megszeg, és úgy tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országában. De ha valaki ezeket megtartja és tanítja, nagy lesz a mennyek országában.
20Mondom nektek, ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az írástudókét és a farizeusokét, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.
21Hallottátok, hogy megmondták a régieknek: Ne ölj! Mert aki öl, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.
22Én viszont azt mondom nektek, hogy aki haraggal van testvére iránt, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette. Aki pedig azt mondja testvérének:
„Raká!” – méltó arra, hogy a szanhedrin járjon el ellene. Aki pedig azt mondja: „Bolond!” – méltó a gyehenna tüzére.
23Ha tehát áldozati adományodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy testvérednek valami panasza van ellened,
24hagyd ott adományodat az oltár előtt! Menj, békülj ki előbb testvéreddel, és csak azután térj vissza, s ajánld fel adományodat!
25Egyezz ki azzal, aki vádol, hamar, amíg az úton együtt van veled, hogy vádlód át ne adjon a bírónak, a bíró meg az őrnek, és így börtönbe ne kerülj!
26Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnét, amíg meg nem adod az utolsó fillért is.
27Hallottátok, hogy megmondták: Ne törj házasságot!
28Én viszont azt mondom nektek: aki úgy tekint egy asszonyra, hogy megkívánja, szívében már házasságot tört vele.
29Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és vesd el magadtól! Jobb neked, ha egy szemed vész el, mint ha egész tested a gyehennára jut.
30Ha pedig a jobb kezed visz bűnre, vágd le, és vesd el magadtól! Jobb neked, ha egy tagod vész el, mint ha egész tested a gyehennára jut.
31Megmondták: aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.
32Én viszont azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét – a paráznaság esetét kivéve –, az házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el.
33Azt is hallottátok, hogy megmondták a régieknek: „Ne esküdj hamisan”, és „Add meg az Úrnak, amit esküvel fogadtál!”
34Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az Isten trónusa,
35se a földre, mert az lába zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a Nagy Király városa!
36De ne esküdj a saját fejedre sem, hiszen egyetlen hajad szálát sem tudod fehérré vagy feketévé tenni!
37Amikor beszéltek, az igen legyen igen, a nem pedig nem! Ami ezen túlmegy, az a gonosztól van.
38Hallottátok, hogy megmondták: Szemet szemért, fogat fogért.
39Én viszont azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is!
40Ha valaki pereskedni akar veled, hogy elvegye ingedet, engedd át neki köpenyedet is!
41Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre!
42Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el!
43Hallottátok, hogy megmondták: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet!
44Én viszont azt mondom nektek, hogy szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket,
45hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, aki felkelti napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak egyaránt.
46Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalomra számíthattok? Nem ugyanezt teszik a vámszedők is?
47És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is?
48Ti legyetek hát tökéletesek, ahogy mennyei Atyátok tökéletes!
6
1Vigyázzatok: vallásosságotokat ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól!
2Amikor tehát adakozol, ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat.
3Amikor adakozol, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb,
4hogy adakozásod titokban történjék! Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.
5Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek! Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat.
6Te amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva titokban imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.
7Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért találnak meghallgatásra!
8Ne legyetek hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle!
9Ti így imádkozzatok:
Mi Atyánk a mennyekben, szenteltessék meg a te neved,
10jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
11mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,
12és engedd el adósságainkat, miképpen mi is elengedjük adósainknak;
13és ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól!
14Mert ha megbocsátjátok az embereknek vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok.
15Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg vétkeiteket.
16Amikor pedig böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók: fancsali képet vágnak, hogy feltűnjék az embereknek böjtölésük. Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat.
17Te amikor böjtölsz, kend meg a fejed és mosd meg az arcod,
18hogy böjtölésed ne az embereknek tűnjék fel, hanem Atyádnak, aki rejtve van! És Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.
19Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészti meg, és ahol tolvajok hatolnak be, és ellopják!
20Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészti meg, és ahol tolvajok sem hatolnak be, és nem lopják el!
21Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.
22A test lámpása a szem. Ha tehát a szemed egészséges, az egész tested világos lesz.
23Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő fény sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!
24Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.
25Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, [és mit igyatok,] se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok! Nem több az élet a tápláléknál, és a test a ruhánál?
26Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és csűrbe sem takarnak, mennyei Atyátok mégis eltartja őket. Nem vagytok ti sokkal értékesebbek náluk?
27Aggodalmaskodásával ugyan ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?
28Miért aggodalmaskodtok a ruháért? Nézzétek a mező liliomait, hogyan növekednek! Nem fáradoznak és nem fonnak,
29mégis, mondom nektek, hogy Salamon teljes királyi pompájában sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.
30Ha pedig a mező füvét – amely ma van, de holnap a kemencébe dobják – így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?
31Ne aggodalmaskodjatok tehát: „Mit együnk?”, „Mit igyunk?”, „Mit vegyünk magunkra?!”
32Mindezt a pogányok hajszolják. Mennyei Atyátok tudja, hogy minderre szükségetek van.
33Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind megadatnak nektek.
34Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd törődik magával! Minden napnak elég a maga baja.
Jegyzetek
5,22 Az evangélium szövegében olvasható arám szó jelentése ’ostoba’
6,12 Az „adósság” mint a bűn metaforája: vö. Mt 18,23–35.
6,13 A peiraszmosz szót rendszerint kísértésnek fordítják. Néhányan úgy vélik, hogy a szó a végidők sorsdöntő próbatételére vonatkozik. Többen viszont úgy gondolják, hogy vitatható ez az értelmezés, ugyanis egyrészt hiányzik a peiraszmosz szó előtt a határozott névelő, másrészt e fogalom használata sem az Újszövetségben, sem a korabeli zsidó apokaliptikus irodalomban nem kapcsolódik az eszkatológiához, a világtörténelem végső eseményeinek a bemutatásához. Sőt több újszövetségi szöveghely (pl. Lk 8,13; 22,28; ApCsel 20,19; 1Kor 10,13; 1Tim 6,9; Jak 1,2; 1Pt 1,6), illetve korabeli zsidó imádság (pl. qumráni szövegek) a hétköznapok erőpróbát jelentő nehézségeit jelöli ezzel a szóval. A v. 13 elején található állítmány (mé eiszenenkész) mögött feltételezett arámi igealak kettős jelentéssel bír: ’ne vezess’, illetve ’ne engedd, hogy’. Úgy tűnik, hogy az evangélista számára nem jelentett ez a kettősség problémát (vö. Mt 4,1: „Akkor Jézust a Lélek a pusztába vezette, hogy megkísértse az ördög”). A Miatyánk fohásza tehát nem arra keresi a választ, hogy ki az oka a világban jelen lévő rossznak. Ahogy az imádság első kéréseiben is (Isten neve, országa, akarata) kirajzolódik, az imádkozó azért könyörög, aminek a megvalósulását önnön magatartásával is befolyásolni tudja. A félreértés elkerülése érdekében választottuk a fenti megoldást. A Jak 1,13-ban ez áll: „Senki se mondja, amikor kísértésbe esik, hogy »az Isten kísért engem«. Istent ugyanis nem kísértheti a gonosz, és ő maga sem kísért senkit” (lásd továbbá 1Kor 10,13). A Miatyánknak e nehezen értelmezhető kérése tehát azért fohászkodik, hogy Isten ne engedje, hogy az imádkozót erejét meghaladó próbatétel érje, illetve hogy ne hagyja magára erejét meghaladó megpróbáltatások között.
6,25 Ezek a szavak valószínűleg azért kerültek a szövegbe, mert az evangélium másolói összhangot kívántak teremteni a v. 25 és a v. 31 között.