14Akkor a Tizenkettő közül egy, akit Karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz,
15és így szólt: „Mit adtok nekem, ha kiszolgáltatom őt nektek?” Azok harminc ezüstöt fizettek neki.
16Ettől fogva kereste az alkalmat, hogy kiszolgáltassa.
17A kovásztalan kenyér ünnepének első napján odajöttek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle:
– Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el neked?
18Ő ezt mondta:
– Menjetek a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és mondjátok neki: „A Mester üzeni: »Az én időm közel van, nálad tartom meg a húsvéti vacsorát tanítványaimmal.«”
19A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus megparancsolta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.
20Amikor este lett, asztalhoz telepedett a Tizenkettővel.
21Evés közben így szólt:
– Bizony, mondom nektek, egy közületek el fog árulni engem.
22Erre nagyon elszomorodtak, és egyenként kérdezgetni kezdték:
– Csak nem én, Uram?
23Így válaszolt:
– Aki velem együtt mártotta kezét a tálba, az árul el engem.
24Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.
25Júdás, az áruló, így szólt:
– Csak nem én, Mester?
– Te mondtad – felelte neki.