³⁷Ne bíráskodjatok, és nem lesz bíráskodás fölöttetek! Ne ítéljetek el senkit, és titeket sem ítélnek el! Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak! ³⁸Adjatok, és adnak nektek! Bőséges, megtömött és túlcsorduló mértékkel adnak majd öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek.
³⁹Példázatot is mondott nekik:
– Vezethet vak vakot? Nem esnek mind a ketten gödörbe? ⁴⁰A tanítvány nem áll a mester fölött. Ha mindent megtanult, olyan lesz, mint a mestere.
⁴¹Miért nézed a szálkát testvéred szemében? A saját szemedben miért nem veszed észre a gerendát? ⁴²Hogyan mondhatod testvérednek: „Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát!” –, mikor a saját szemedben nem látod a gerendát? Képmutató, előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
⁴³Nem jó fa az, amelyik értéktelen gyümölcsöt terem; és viszont: nem értéktelen fa az, amelyik jó gyümölcsöt terem. ⁴⁴Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Tüskebokorról nem szednek fügét, és csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. ⁴⁵A jó ember szíve jó kincséből jót hoz elő. A gonosz ember a gonoszból gonoszat. Mert amivel csordultig van a szív, azt mondja a száj.
⁴⁶Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!”, ha nem teszitek, amit mondok? ⁴⁷Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, s hallgatja szavaimat, és azok szerint cselekszik. ⁴⁸Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki leásott, mélyre hatolt, és sziklára alapozott. Amikor árvíz jött, a folyó rázúdult a házra, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. ⁴⁹Aki pedig hallja szavaimat, de nem azok szerint cselekszik, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre épített házat. Rázúdult a folyó, a ház azonnal összeomlott, és nagy romhalmaz lett belőle.

KNB SZIT STL BD RUF KG