6 ¹Az egyik szombaton gabonaföldeken ment át. Tanítványai kalászokat tépdestek. A tenyerükben szétmorzsolták, és ették. ²farizeusok közül némelyek így szóltak:
– Miért tesztek olyat, ami szombaton tilos?
³Jézus így válaszolt nekik:
– Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor megéhezett ő is, meg azok is, akik vele voltak? ⁴Hogy bement Isten házába, fogta a felajánlott kenyereket, evett, s azoknak is adott, akik vele voltak, bár ezekből csak a papoknak volt szabad enniük?
⁵Még ezt is mondta nekik:
– Az Emberfia ura a szombatnak.
⁶Egy másik szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze béna volt. ⁷Az írástudók és a farizeusok figyelték, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják. ⁸Ő azonban – mivel ismerte gondolataikat – ezt mondta a béna kezű embernek:
– Kelj fel, és állj középre!
Az felkelt, és odaállt. ⁹Jézus pedig így szólt hozzájuk:
– Kérdezem tőletek: szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani? –
¹⁰És mindnyájukat végigmérve így szólt a beteghez:
– Nyújtsd ki a kezedet!
Az kinyújtotta, és gyógyult volt a keze. ¹¹Azokat pedig esztelen indulat szállta meg, és arról beszéltek egymás közt, hogy mit tegyenek Jézussal.

KNB SZIT STL BD RUF KG