16Elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Szombaton szokása szerint elment a zsinagógába, és felállt, hogy felolvasson.
17Izajás próféta könyvét adták neki. Szétnyitotta a tekercset, s rátalált arra a helyre, ahol ez áll:
18Az Úr Lelke rajtam, mert felkent engem, hogy örömhírt hirdessek a szegényeknek. Azért küldött, hogy a foglyoknak szabadulást, a vakoknak szemük megnyílását hirdessem; hogy a meggyötörteket szabadon bocsássam,
19és hirdessem az Úrtól jövő kedvező idő elérkeztét.
20Összegöngyölítette a könyvtekercset, odaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.
21Ekkor így kezdte beszédét:
– Ma fületek hallatára teljesedett be ez az írás.
22Mindnyájan helyeseltek, és csodálkoztak az ajkáról fakadó szavak erején, és azt kérdezgették:
– Nemde József fia ez?
23Ő pedig így szólt hozzájuk:
– Biztosan ezt a mondást idézitek rám: „Orvos, gyógyítsd meg magad!” Amiről hallottuk, hogy megtörtént Kafarnaumban, tedd meg itt is, a saját városodban!
24Majd így folytatta:
– Bizony, mondom nektek, egyetlen prófétát sem fogadnak szívesen a saját városában.
25Bizony igaz, sok özvegyasszony élt Izraelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész országban,
26de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Száreptába egy özvegyasszonyhoz.
27Sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Naamán.
28Ennek hallatán mindenki haragra gerjedt a zsinagógában.
29Felkeltek, kiűzték a városból, és elvitték annak a hegynek a peremére, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák.
30Ő azonban áthaladt közöttük, és eltávozott.