¹³Íme, tanítványai közül ketten még aznap egy Emmausz nevű faluba igyekeztek, amely Jeruzsálemtől mintegy kétórányi járásra feküdt. ¹⁴A történtekről beszélgettek. ¹⁵Aztán miközben így beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus szegődött oda hozzájuk, és velük együtt ment. ¹⁶Látásukat azonban valami akadályozta. Nem ismerték fel. ²⁶Hát nem ezt kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?
²⁷És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami valamennyi Írásban róla szólt.
²⁸Így értek el ahhoz a faluhoz, ahová igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
²⁹De azok erősködtek, és kérték:
– Maradj velünk, mert esteledik, sőt a nap is lehanyatlott már!
Betért hát, hogy velük maradjon. ³⁰Amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és nekik adta. ³¹Erre megnyílt a szemük, és felismerték. Ő azonban eltűnt előlük.
³²Ekkor így szóltak egymáshoz:
– Ugye hevült a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?

KNB SZIT STL BD RUF KG