²⁶Amikor elvezették, megragadtak egy bizonyos cirenei Simont, aki épp a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
²⁷A nép és az asszonyok nagy sokasága követte. A mellüket verték, és siratták Jézust. ²⁸Ő feléjük fordulva ezt mondta:
– Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok! ²⁹Mert jönnek napok, amikor majd ezt mondják: „Boldogok a meddők; az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!” ³⁰Akkor majd így szólnak a hegyeknek: „Essetek ránk!”; és a halmokhoz: „Borítsatok el minket!” ³¹Mert ha ezt teszik a zöldellő fával, mi lesz a szárazzal?
³²Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket.
³³Amikor a Koponyának nevezett helyre értek, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket. Az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. [[ ³⁴Jézus pedig ezt mondta: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”]] Sorsvetéssel osztozkodtak ruháin.
³⁵A nép ott állt, és nézte. A főemberek pedig így csúfolták: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő Isten kiválasztott Messiása!” ³⁶Kigúnyolták a katonák is. Odamentek hozzá, silány bort vittek neki, ³⁷és így szóltak: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!” ³⁸Felirat is volt a feje fölött:
„Ez a zsidók királya.” ³⁹A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta:
– Te vagy a Messiás, nem? Mentsd meg magadat és minket is!
⁴⁰De a másik megrótta:
– Nem féled Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! ⁴¹Mi jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.
⁴²Majd így szólt:
– Jézus, emlékezz meg rólam, amikor országodba jutsz!
⁴³Ő így felelt:
– Bizony, mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
⁴⁴Már majdnem dél volt. Sötétség lett az egész földön délután három óráig, ⁴⁵mert a nap elhomályosodott. A Templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. ⁴⁶Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, kezedbe ajánlom lelkem! Ezekkel a szavakkal meghalt.
⁴⁷Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: „Ez az ember valóban igaz volt.” ⁴⁸Az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, a mellét verve tért haza.
⁴⁹Ismerősei pedig mindnyájan, és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.
⁵⁰Volt egy Arimateából, a júdeaiak egyik városából való, József nevű ember, a nagytanács tagja, derék és igaz férfi, ⁵¹aki nem értett egyet a többiek határozatával és eljárásával, és aki maga is várta Isten országát. ⁵²Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. ⁵³Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt. ⁵⁴Az előkészület napja volt, és már majdnem megkezdődött a szombat.
⁵⁵Elkísérték őt az asszonyok, akik vele együtt jöttek Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el a testét. ⁵⁶Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. A szombati nyugalmat megtartották a parancsolat szerint.

KNB SZIT STL BD RUF KG