26Miközben elvezették, megragadtak egy bizonyos Simont, Cirenéből valót, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
27Nagy népsokaság követte őt, köztük asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta.
28Jézus odafordult hozzájuk, és így szólt: »Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok! Magatokat és gyermekeiteket sirassátok!
29Mert jönnek majd napok, amikor azt mondják: ‘Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!’
30Akkor azt kezdik majd mondani a hegyeknek: ‘Szakadjatok ránk!’ És a halmoknak: ‘Takarjatok el minket!’
(Óz 10,8}<fs)
31Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?«
32Vele együtt vittek két gonosztevőt is, hogy kivégezzék.
33Amikor a Koponyahelynek nevezett helyhez értek, megfeszítették őt ott, és vele a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról.
34Jézus ekkor így szólt: »Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.«
A ruháit elosztották, és sorsot vetettek rájuk.
(Zsolt 22,19)
35A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt: »Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!«
(Zsolt 22,8)
36A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták,
37és azt mondták: »Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!«
38Felirat is volt fölötte: »Ez a zsidók királya.«
39A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: »Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is!«
40De a másik megrótta ezekkel a szavakkal: »Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded!
41Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.«
42Aztán így szólt: »Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba.«
43Ő azt felelte neki: »Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!«
44A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, a kilencedik óráig.
45A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt.
46Jézus ekkor hangosan felkiáltott: »Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!«E szavakkal kilehelte a lelkét.
(Zsolt 31,6}<fs)
47Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: »Ez az ember valóban igaz volt.«
48Az egész sokaság, amely összeverődött, a történtek láttán mellét verve hazatért.
49Jézus minden ismerőse, és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb állva figyelték mindezt.
(Zsolt 38,12)
50Volt egy József nevű, derék és igaz férfi, a főtanács tagja,
51aki nem értett egyet a határozatukkal és tetteikkel. Arimateából, a zsidók egyik városából származott, és maga is várta az Isten országát.
52Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.
53Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
54A készület napja volt, és közeledett a szombat.
55Az asszonyok, akik Galileából jöttek vele, utánamentek, és megnézték a sírt, hogy miképpen helyezték el a testét.
56Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték.