15Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez:
– Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezeket a dolgokat?
– Igen, Uram, te ismered irántad való szeretetemet – válaszolja.
– Legeltesd bárányaimat! – mondta neki.
16Másodszor is így szólt hozzá:
– Simon, János fia, szeretsz-e engem?
– Igen, Uram, te ismered irántad való szeretetemet – válaszolja.
– Légy pásztora juhaimnak! – mondta neki.
17Harmadszor is szólt hozzá:
– Simon, János fia, van benned irántam szeretet? Péter elszomorodott, hogy harmadszor kérdezte tőle: „Van benned irántam szeretet?” Ezért ezt mondta neki:
– Uram, te mindent tudsz; te ismered irántad való szeretetemet.
Jézus így szólt hozzá:
– Legeltesd juhaimat!
18Bizony, bizony, mondom neked, amikor fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.
19Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti meg majd Istent. E szavak után így szólt hozzá:
– Kövess engem!
20Péter ekkor megfordult, és látta, hogy követi az a tanítvány, akit Jézus szeretett, aki a vacsorán a keblére hajolt, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki elárul téged?”
21Őt látva Péter megkérdezte Jézustól:
– Uram, hát vele mi lesz?
22Jézus így szólt hozzá:
– Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te csak kövess engem!
23Elterjedt ezért a testvérek között, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Pedig Jézus nem azt mondta neki, „Nem fog meghalni”, hanem ezt: „Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád?”
24Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz ezekről, és írásba foglalta ezeket, és mi tudjuk, hogy tanúságtétele igaz.
25De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind egytől egyig írásba foglalnák, úgy vélem, hogy maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket.