22
1És mutatott nekem egy folyót, az élet vizének folyóját, mely kristályhoz hasonlóan ragyogott, és Isten s a Bárány trónjából fakadt.
2A város terének közepén és a folyó két partján az élet fái álltak. Tizenkétszer hoznak gyümölcsöt, vagyis minden hónapban teremnek, s a fák levelei a népek gyógyítására szolgálnak.
3Nem lesz többé semmiféle átok. Isten és a Bárány trónja áll majd ott, és szolgái hódolnak neki.
4Látni fogják arcát, és a homlokukon lesz a neve.
5Nem lesz többé éjszaka, és nem szorulnak rá a lámpás fényére, sem a nap fényére. Az Úr, az Isten ragyogja be őket, és uralkodni fognak örökkön-örökké.
6Aztán így szólt hozzám: „Ezek a szavak megbízhatók és igazak. Az Úr, a prófétaság lelkének Istene elküldte angyalát, hogy megmutassa szolgáinak, aminek hamarosan be kell következnie.
7Íme, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli ennek a könyvnek prófétai szavait.”
8Én, János, hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam, arcra borultam az angyal előtt, aki ezeket megmutatta nekem, hogy imádjam.
9De ezt mondta nekem: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, a prófétáknak és azoknak, akik megszívlelik ennek a könyvnek a szavait. Az Istent imádd!”