7Nagy harc tört ki a mennyben. Mihály és angyalai küzdöttek a sárkánnyal. A sárkány és angyalai fölvették a küzdelmet,
8de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra többé hely a mennyben.
9Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, akit Ördögnek és Sátánnak hívnak, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.
10Ekkor harsány hangot hallottam a mennyben: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk előtt.
11De legyőzték a Bárány vérével és tanúságuk szavával, és nem kímélték életüket mindhalálig.
12Ezért örvendezzetek, mennyek, és ti, benne lakók! Jaj a földnek és a tengernek, mert hozzátok ment le az Ördög nagy haraggal. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.”
13Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült.
14Az asszony azonban kapott két nagy sasszárnyat, hogy a pusztába röpüljön, a helyére, ahol majd a kígyótól távol három és fél időn át táplálják.
15Erre a kígyó annyi vizet lövellt a szájából az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodorja az ár.
16De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót.
17A sárkány haragra gerjedt az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, azokkal, aki megtartják Isten parancsait, és kitartanak Jézus tanúsága mellett.
18És megállt a tenger fövenyén.